Elkepzelheto, hogy amik nem tortentek a vegtagjaival, azoknak kozuk volt azokhoz,
amik tortentek a koponyajaval.
Ha tul sok vegtagod van, elobb-utobb elkezdesz kapalodzni.
Ha csak fejed van, azzal csak gondolkodni tudsz... vagy mi...
 

A Google segítségével tájékozódtam S. Hawking életéről és munkásságáról. Döbbenetes, hogy ez a abszúlúte mozgáskorlátozott kozmológus egyik könyvét írja a másik után, előadásokat tart, holott beszélni sem képes, filmszerepeket vállal, stb. Nem egyetlen nagy igzságtalansága az életnek, hogy valakinek, ilyen remek koponyával, szinte saját maga börtönében kell leélnie élete nagy részét, s óhatatlanul a fekete lyukak természete jut az eszembe, melynek ő az egyik legismertebb szakértője.

És mivel magyarázza a "mini" fekete lyukak elpárolgását?

és máris meg kell említenem Stephen Hawking nevét, aki a Camridge-i Egyetem professzoraként foglalkozott a gravitáció és a fekete lyukak alapvető kérdéseivel;

a múlt század 70-es éveinek elején vetette fel a „mini” fekete lyukak létezésének lehetőségét (jelezném: a „tilf” működésének szempontjából inkább ez lenne érdekes számunkra), majd néhány évvel később állt elő „érdekes” hipotézisével, miszerint a részecskék – bár igen lassú ütemben – esetleg kiszivároghatnak a fekete lyukakból;

az elszivárgás üteme fordítottan arányos a tömeggel, vagyis egy csillagnyi tömegű fekete lyuk esetében elhanyagolható ez a folyamat, de egy miniatűr fekete lyuk már komoly mennyiségben sugározhat szét részecskéket;

minél nagyobb a tömegveszteség, annál nagyobb lesz az elpárolgás mértéke!

Reszemrol sincs ellenvetes, de (minthogy mi itt ismeretterjesztes szinten elmelkedunk
csillagaszati- matamatikai-fizikai teoriakrol) nem artana valamivel kepletesebbnek lenni.
En megprobalom.

Mielott egy szot is szolnank, jo lenne nem elfelejtrni, hogy a kerdes bonyolultsaga akkora, hogy
az a fent emlitett tudomany-agakat a mindenkori lehetosegeik abszolut hataraig tolja,
es meg igy is ezen teoriak legnagyobb resze feltevesekbol all, amit a matematika
(minden eddigi eredmenyeinek segitsegevel) megprobalnak (irdatlanul bonyolult
szamitasokkal) igazolni.

Emellet, ezen teoriak nagy reszenek (szamitasokkal torteno) igazolasara meg
nagyon sokaig eselyunk se lessz, a hihetetlen mennyisegu es komplexitasu ismeretlen osszetevo miatt.
Csak egy pelda:  A fekete lyukban az anyag surusege vegtelen,
ami azonnal megkozelithetetlen problemak tomegeit hozza letre.
          Peldaul, a fizikanak fogalma sincs arrol. hogy amit mi anyagkent ismerunk,
az micsoda egy 1 / vegtelen kiterjedesre (pont) suritett allapotban, ahol nyilvanvaloan szo sem lehet
az atomon beluli "normalis" funkciokrol, arrol nem is beszelve, hogy az elmozdulas
zero-tol zero-ig -a cordinatak barmelyik iranyaba- nem elmozdulas. Vagyis, az atommagon beluli
mozgas lehetetlenne valik, vagyis megszunik az anyag annak lenni, aminek a tudomany ismeri...
(es atvaltozik valamive, amirol az emberi civilizacionak -a letezese alatt folhalmozott
osszes tudasa latbavetese utan- nulla imformacioja van...)
...Talan ennyit a "harombetus " kepletrol...

Abubu. Annyit talan hozzatehetnenk - mielott az egesz fekete-lyuk teoriat
egy  Nepszava margojan golyostollal elvegzett szorzas-osztaskent probalnank rapasszolni
a tisztelt SZSZ olvasora, hogy a teoria (aminek a Schwarzchild-radiusz csak egy resze)
nyilvanossagrahozasatol (1910-es evek) a vilag legjobb
fizikusai, matematikusai es csillagaszai kb negyven evig dolgoztak ejjel-nappal,
mire ugy-ahogy egyetertettek a teoria (bizonyos korulmenyek kozotti) elfogadasaval.

A S.-radiusz kiszamitasanak keplete nem tunik bonyolultnak, de a keplet
letrehozasa es bizonyitasa
tobb evtizedes munka eredmenye
 

egy M tömeg Schwarzschild-rádiusza km-ben egyszerűen kiszámítható az

Rs = 3M/M0 képlet alapján, ahol M0 egyenlő a Nap tömegével;

vagyis: a Nap Schwarzschild-rádiusza mintegy 3 km, a Földé pedig körülbelül 1 cm, a Világegyetem jelenlegi állapotában azonban nincs olyan természetes folyamat, amelynek elegendő ereje lenne ahhoz, hogy ezeknek az égitesteknek bármelyikét fekete lyukká nyomná össze;

ha egy csillag nukleáris üzemanyaga kifogy, és a csillag tömege túl nagy ahhoz, hogy fehér törpévé vagy neutroncsillaggá váljék, akkor fekete lyuk lesz belőle;

az ilyen csillag összeomlásának mértéke korlátlan lehet, mert nincs olyan ismert erő, amely megakadályozhatná ezt a folyamatot, de az biztos, hogy a végtelen sűrűség felé tartó összeomlást megelőzően a csillagnak Schwarzschild-rádiuszánál kisebbre kell összepréselődnie;

pl: egy tíz naptömegű csillag összeomlásából keletkezett fekete lyuk rádiusza kb. 30 km kell hogy legyen;

doki!, ennyi elég?

Ettől függetlenül ellenállhatatlan kíváncsiság vett erőt rajtam, hogy megtudjam: konkrétan mi a nyavalya akar lenni az a Schwarzschild-féle rádiusz! És ha butakata még egyszer közbe merészel szólni, biz' isten rábeszélem abubut, hogy uszítsa rá math robotját!

Doktor. Innen nezve ugy tunik, hogy kerdesedre a valasz benne van
Abubu alant kozolt expozejaban...
 

kata,drága!, megtennéd, hogy visszavonulnál e hozzászólások mezejéről, és legalább akkora "szökési sebességgel", mint egykor az ominózus hajnalon, mikor kiugrottál az ágyból math robotja mellől?

kösz!

Látod, doki? monttam én, hogy inkáb a rózsaszín jukakkal kőne törődnni, mer ottan nincsen is semiféle Rócsild... vagy mi az istennek a rádiussza!

És azt megtudhatnánk, hogy az a Schwarzscild-féle rádiusz mi a jó édesanyám tyúkjának a tojása akarna lenni?

a térnek azt a tartományát nevezik fekete lyuknak, amelybe az anyag belehullott, és amelyből semmi, még a fény sem képes kiszökni;

egy anyagcsomó összenyomódásakor felszínén megnő a gravitációs erő és a szökési sebesség;

ha az illető anyag az úgynevezett Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor a szökési sebesség meghaladja a fény sebességét, a tömegvonzás pedig megakadályozza, hogy a fény kijusson az űrbe;

ettől kezdve a gravitáció minden más erőt felülmúlt, és az anyag egy szingularitásként ismert végtelen sűrűségű pont felé omlik össze;

a feket lyuk tehát a térnek e szingularitás körüli tartománya, melynek sugara azonos a Schwarzschild-féle rádiusszal, és amelyen belül annyira erős a gravitáció, hogy e térségből semmi sem juthat ki;

anyag és sugárzás ide csak „beeshet”, és csakis a mélybe, a központi szingularitás felé húzódhat, kijutni semmi sem képes!

a fekete lyukak egyik kialakulásának módja a nagy tömegű csillagok összeomlása!

A különféle színű "juk"-felhozatal izgalmai után, igazán adhatnál rövid összefoglalót, abubu, a fekete lyukak mibenlétének lényegéről!

ecccer (ha) hallgattam tán végig az említett műalkotást, és az nem tegnap volt vagy tegnapelőtt... szóval akkoriban lehetett leginkább, amikor még ugyanabban a cipőben jártak rajtunk... nem csoda, hogy nem emléxem az idézett szövegre, amit ezek szerint Bereményi Géza írt, aki nem volt csillagász, ezzel szemben jó szövegíró volt, és nyilván tudta, hogy mit miért ír, fekete lyuk ide, fekete lyuk oda!

Az alant kozollt idezojeles mondatom nem egy csillagaszati fogalom
definicioja, hanem egy ( kozismert..? ) sor idezete Cseh Tamas- Masik Janos- Beremenyi Geza
Level noveremnek c. klasszikus alkotasabol.

Ami a fekete (vagy egyeb szinu) lyukakat illeti, az azok korul keringo esetleges kerdesek megvalaszolasat
en tiszta szivvel Butakatara hagynam...
 

figyelj, katácska, hát oszt' mellik jukad rózsaszínű, he?

Hé, okos kislány! Meg tudnánk hatódni, ha nem itt reklámoznád magad! Ez nem az az oldal!

Hát oszt inkkáb a rózsaszínű jukakkal foglalkoznátokk, merabba nagyobb öröm van mint a fekete jukba, oszt a rózsaszínűbül van nekem is van nekem ám van.

az az érzésem, doki, hogy kellene pár szót ejtenünk a "fekete lyukak" természetéről, még mielőtt blanka (amatőr csillagász) félre találná vezetni a szalon olvasóit e tárgyban; elég bizarr meghatározás lenne, hogy "nem létező égitest", miután: ha már égitest (már pedig az!), akkor mégis csak létező, csak persze láthatatlan, mert a fény nem képes kilépni belőle!

Hát amikó a math nincsenn it meg ot se, hát akkó ő amot van, bizony ő nékem montta esztet ő eccer bizony.

"...A feketelyuk egy nemle'tezo" e'gitest.
Ha'rom e'v mu'lva nem vagyok hadko:teles..."

      Mellesleg Math hol van amikor nincs itt..? (merthogy ott nincs...)

pontosan!, és most kissé meg vagyok lepve, hogy nálad is "befeketedtek" a lyukak!; eddig esküdni mertem volna arra, hogy math satírozta be a két lyukat az én papírlapomon, nálad viszont nem lehetett így, miután math az utóbbi félévben csupán kétszer tartózkodott ezen a planétán, sokat mondok, ha másfél órát mindkét esetben; így bizony kérdés, hogy a te papírlapodon ki csinált két "feketelyukat" az "A" és "B" lyukból!, ez enyhén szólva elbizonytalanít engem!

Na, hát épp ez az! Széthajtottam a papírlapot, és mit látok, azaz mit nem látok! A 2dimósnak és 4dimósnak se híre, se hamva. Ugyanakkor az "A" és "B" lyukkal mi történt... valaki besatírozta mindkettőt. Ez nálad is így történt?

némi vigyorgás után megjegyezte: lényegében örült, hogy sikerült összehoznia a két "lény" találkozóját (melyben nagy szerepe volt a véletlennek is!), és sejteni sejtette, hogy egy üzenet lesz átadva közvetlenül a találkozás után, ezért (előzékenységből) azonnal magukra hagyta a 2dimóst és 4dimóst; ezt mondta math, majd megint vigyorgott egy sort, és megkérdezte: széthajtottam-e már a papírlapot, hogy megnézzem, ott van-e még cika palkó és a crateri!?

És math mit mondott erre?