Hogy mik nem vannak! Hát minden egyebet tudtam volna hinni, de ezt... na de ezt... ezt végképp nem!

nyertél, doki!, és volna egy kérdésem: hitted volna, hogy math arra a darab papírra egy versféleséget firkantott?

Szinte hihetetlen! Ámde fogadni mernék arra is: te most égsz a vágytól, hogy szóról szóra megoszd velünk annak a cetlinek a tartalmát!

zseni vagy, doki!, én ott mindjárt el is olvastam, amit math a cetlire írt!

Nahát... Ilyet... És lefogadom: te ott mindjárt el is olvastad, amit a cetlire írt !

math azt a cetlit a kezembe nyomta (bizony!)

És? Na, mi is történt azután? Na? Mi is?

semmit!, de kábé 1 percre mintha "magába mélyedt" volna, ám lehet, hogy már a kérdésemet megelőzőzően is abban az állapotban volt, sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy math éppen "utazott" valahol abban a pillanatban, s én az ő robotjával ültem szemközt; mindenesetre egy cetlit vett elő, s ráfirkantott néhány sort!

Ezt így meg tudtad kérdezni? Na és erre ő mit válaszolt?

ördögöd van!, azt kérdeztem tőle: vajh mi a magosságos, jóságos úristennek a hétkerekes szerekere akarna lenni az a kibaszott "tilf"? (ezt kérdeztem!)

Lehet, hogy kitalálnám... De alighanem máris elmondod nekünk!

miért lenne baj!?; fogadjunk, nem találod ki, hogy egyszer, amikor math éppen a közvetlen közelemben volt, mit kérdeztem tőle!

Aha! Szóval ki tudja, mióta susogsz nekünk itt a tér-idő-liftről, s most hirtelen kiderül, hogy még csak nem is látható! Halvány fogalmunk nincs az egész miskulanciáról! Akkor most meg kell kérdeznem, abubu, hogy végül is mi a magosságos, jóságos úristennek az a hétkerekű szekere akarna lenni az a kibaszott "tilf"!? Nem baj, hogy így megkérdezem?

jól emléxel, doki!, csak azért hasonlítottam járműhöz a "tilf"-t, hogy tudjam érzékeltetni a hatalmas különbséget math "utazásai" és az én "kiruccanásaim" közt; és nem baj, ha tudod, a "tilf" lényegében nem is nagyon érzékelhető vizuálisan, úgy értem: még a "tilf"-használók számára sem!

Mintha most nagy ívben járműhöz hasonlítottad volna a "tilf"-t, pedig már többször említetted, hogy egy deka köze sincs semmiféle szerkentyűhöz.

volt egy-két "utazásom", doki, de ha a "tilf"-t például egy bringához hasonlítanánk, akkor amíg math egy abszolúte profi versenyző, többszörös Grand Prix-győzes, kerékpár-virtuóz, addig én egy 3 (és fél) éves, kis óvodás tanonc vagyok háromkerekű bringán, aki most kezd átszokni a roller-kerékpárra!

Mintha te is használgattad volna már a "tilf"-t! Vagy nem jól emlékszem?

a "tilf"-utazó titulust remélhetőleg math személyének címezted!

Szomorú vagyok, abubu...  Mert azt hittem, egy "tilf"-utazó képes lesz fellebbenteni a fátylat néhány titokról, melyekre nem kevesen piszokul kíváncsiak lennénk!

bitony-bizony!, csak a látható Világegyetemről vagyunk képesek információkat szerezni, s ez egyúttal azt (is) jelenti, hogy az egész Világegyetem kezdeti állapotára vonatkozó "előírások" következményeit soha nem fogjuk tudni ellenőrizni;

csak a látható Világegyetem kifejlődését eredményező kis tartomány kezdeti állapotának következményeit ellenőrizhetjük; lehetséges, hogy egy napon majd a kozmikus szomszédságunk eredetéről is fogunk tudni valamit mondani;

az egész Világegyetem legmélyebb rejtelmei alighanem örökre megőrzik titkaikat!

Ha jól értem, mindez azt jelenti, hogy akármennyi "Világegyetem" létezhet az általunk ismert és ellenőrizhető Világegyetem kozmikus szomszédságában, amelyek egészen eltérő "természetűek" is lehetnek a miénktől.

na persze picit lehetne finomítani a Világegyetemmel kapcsolatos lentebbi tudományos megközelítést, hiszen amikor Világegyetemről beszélünk, akkor tk. az általunk látható Világegyetemről tudunk beszélni; ez a látható tér-rész bizony csak egy része a Világegyetem egészének!; a látható Világegyetemről azonban biztosan tudjuk, hogy fénysebességgel tágul  (ez jól kontrollálható) a kezdeti állapotának egyetlen pontjából kiindulva, és a Világegyetem megfigyelhető részének minden tulajdonságát annak a bizonyos kiinduló pontnak a fizikai állapota határozza meg, nem pedig a kezdeti feltételeket előíró valamilyen ismeretlen „alapelv” által az egész Világegyetem kezdeti állapotára megszabott átlagos feltételek;

Erről az alábbi hülye angol vicc jut az eszembe:

Az 50 éves osztálytalálkozón egy öreg hölgy megszólítja a vele szemben ülő öreg urat.

– Jééé, Arthur! Hogy te mennyire megváltoztál! Hát mi történt a délceg termeteddel! Hétrét vagy görnyedve! És hova tűnt a dús, göndör, fekete hajad!? Tök kopasz vagy! Na és a csillogó-villogó nevetésed! Itt köhécselsz fél órája, fogaid nincsenek, a szemeid beesve … nahát, Arthur… hogy te mennyire nem vagy a régi!

– Bocsánat! Én egyáltalán nem vagyok Arthur!

– Jééé, nem mondod! Hát már Arthur se vagy?

na és!, Matuzsálem erre még rá tudott pakolni egy 20-ast!

Figyelj, abubu! Majd még a végén személyesen "megismerkedhetsz" Magnum atyával. Ha jól számolom, alig lesztek úgy 580 évesek!