Szerintem igen, megszólít még a líra !  Mert a szépség ma is létszügséglet. És mi a szép?  A szép az, ami érdek nélkül tetszik: Csak hát nem mindíg az a líra kerül nyilvánosságra ami valóban szép. A "modern "líra, meg nem mindíg szép.Sokszor a trágárság határát súrolja! Nem tudom lehet e azt is lírának nevezni?  

A magam egyszerű és egyre jobban, vészesen tompuló eszével, ami sajnos komoly jelenség az utóbbi egy évben, kiválképp mostanában; - Sokan vannak, akik olvasnak lírát, költészetet, kedvelik, szeretik azokat, de több azok létszáma, akik nem. Ők is kétfelé csoportosíthatóak, az egyik része bizonyos témakörben, míg a maradék semmit. Volt ilyen? Volt. Az emberek jószerével a napi betevőért küzdenek és nem a könyveket részesítik előnyben, nagyrészük, de legalább 50%-uk beéri a "Jó piaci" szappan operával, amit csak nézni kell, vagy beéri egy kiadós akció filmmel, krimivel, amiket szintén írtak valakik. Bőven lehet tunyulni, tespedni. Ez a piac. Erre van igény, erre van kereslet, ezt alakították keresetté. Ezzel le is építik az igényesség szintjét, akarva-akaratlanul, hisz az igénytelen ember -sajnálatos módon- rendszerint több. Van eltérés igényesség és igényesség között, nem egyformák, érthetően. Az említett probléma a művészet minden ágában, szakában jelen van és nem tudja felvenni a harcot Rambóval, a verhetetlen hősökkel, zseni nyomozókkal, akik már akkor tudják ki a tettes, amikor még nem is történt semmi. Egyáltalán!; - Mi az igényesség? Kinek igényes? És ha egy valaki belemereg, akkor az írni szándékozók száma szaporodik, egyébként nem remegne bele. Nem is lényeges annyira a minősége, bár fontos, számít, hanem az, hogy beleremeg. Ez nem jelenti azt, hogy tud könyvet vásárolni. Azt jelenti, hogy ha azt tenné, akkor éhes maradna. A szellemi éhség más úton-módon pótolható, a fizikai nem. Költészet Napja? Szépen hangzik, de "mű nap". Ha nem az lenne, az emberek tolonganának és nem csak az érdekeltek, a műfaj szakemberei, művelői. Végezetül; - Jut pénz a tehetősebb ember zsebéből igénytelen erotikára, erotikus műfajra és lehetne sorolni, ragozni, de lírára nem, legfeljebb mondvacsináltan...és Szokratészek, Petőfik kora lejárt. A szépirodalom, mint olyan, létezik nem csak könyvtárakban és babusgatják, olvasgatják, csak kevésbé érézékeljük, mert a műfaj tábora csökken, hisz a nincstelen ember -ha vágyakozik is utána- nem azt vásárolja meg. Míg korábban Szergej, Iván, Vaszilij, Kolja, Igor és a többiekről hallottunk, láttunk, olvastunk, most Joe-ról, John-ról, George-ról, tehát alaposan átestünk a ló túlsó oldalára, pedig mindkét oldalon léteznek értékek. Sajnos még ez is politika. A XXI. század szép lassan, komótosan mindent megöl, kiöl és végül semmi más nem számít, csak a pénz. Mit olvasnak akkor? Talán a tőzsdei híreket. ( Ez egy nagyon egyszerű és vélhetően sarkított vélemény, így megköszönném, ha komolyabb szaktekintélyek meg /-leírnák, hogy ők miképpen látják! Nem érdemes mindig hallgatni, mert akadhat valaki, aki várja a szépet és a jót, az "útravalót." Semmiféle irodalmi háttérrel nem rendelkezem, ösztönből írtam, írok. )