Kedves Látogatónk! Hálásak vagyunk a bejegyzések olvasására szánt idejéért!
| |
A porból kiáltok!
Ne nézzetek
rám ferde szemmel,
tele van a lelkem félelemmel,
és nem vagyok más
csak egy ember,
sem szentéletű,
sem gazember.
Nem vagyok
pogány mint vazúl,
csak a föld porából gyúrt az Úr,
néha keservesen sírok,
néha buta verseket írok,
néha szeretnék még élni,
máskor a túlvilágra lépni.
De lelkemben halkan
cseng az ének
"szeretném ha szeretnének
s lennék valakié!"
| |
Munkatársaink honlapjai, blogjai
Baráti blogok:
| |
|
|
Blogoldal: ide lehet tartalmat feltölteni, írni! |
Koppány Zsolt: Az ámokfutó álmai - Rózsa Endre hátrahagyott versei2012.03.28. 07:34, Közzétette: Kepes Károly
Mezey Katalin, Kiss Benedek, Utassy József, Győri László, Konczek József, Oláh János, Kovács István, Péntek Imre. A sorrend nem hierarchikus. Ők a legendává nemesült kilencek. Ne tévedj, olvasó! Az utolsó név már csak név. Egy sírkövön, a Farkasréti temetőben. Rózsa Endre, 2001-ben lett volna hatvan éves. 1995-ben azonban meghívta a halál. Hogy üljenek le együtt, egy másik dimenzióban. Hogy rábeszélje, küldjön még verseket ideátra. És lám. Az ámokfutó álmai. A Széphalom Könyvműhely kötetté varázsolta ezt a varázslatot. Rózsa verseit.
1969-ben, megküzdve a politikai rezsimmel, kínok közepette született az antológia: Elérhetetlen föld. Kilenc költő. Karonfogva. Egymásba csavarodva. Megindulnak. Rózsa Endre is alapító tag. Az első halott. Aki mégis él. Csak nem találjuk. Kedves mosolyát, készségességét, istápolását fiataloknak. Aki folytatta az úttörést. Amit Kormos István kezdett el az akkori Móra Ferenc Könyvkiadón belül alakult Kozmosz szerkesztőségében. Mert akkoriban három kiadó jelentetett meg fiatal, pályakezdő költőket. Hatalmas várakozások. Listára kerülés. Mindenki várt, remegve, mint a szervátültetésre várók. Hogy hátha most. Vagy jövőre. Évek futottak ki a lábak alól. Harmincon is fölül, még mindig "fiatalon". A Magvető, a Szépirodalmi és a Kozmosz. De minden politikai elnyomás ellenére rangos kötetek kerültek ki e műhelyekből. Ha lassan is. Ha méltánytalanságok közepette is. E sorok írója nyolc évet várt. És Rózsa Endre elfogadta kéziratát. Ezt vedd ki! Ez az új, igen, ez jó. Szerkeszd bele. Évek mentek. Válogatott kötetté alakult az a bizonyos könyv, a Költő színjáték 1988-ban. Előtte Bandi összecsuklott. Nem bírta tovább. Hogy néha rá sem hederítenek. Hogy akit védenie kellett, azt alig tudta védeni. Agyvérzés. Majd a rehabilitáció. Kusza kézírás, félbénaság. De a mosoly, a csillogó barátságos szempár, a bizalom, hogy ne add fel, mert érdemes, az ott ragyogott minden rezdülésében. Majd odasúgta: - Ne mondd el senkinek. S. Cs. azt mondta nekem, alaposan mellétenyereltünk ezzel a K. Zsolttal!
Eddig nem is mondtam senkinek. Mint a katona, tartottam a titkot. De S. Cs., a főszerkesztő is rég halott már. Bár élne! És élne Bandi is. Talán ma már nem mondaná azt a mellétenyerelést.
A rendszerváltás meghozta Rózsa Endrének is a "fordulatot." Munka nélküli lett, S. Cs. kiadót alapított, Bandi nélkül égbe szállt a Kozmosz, a Magvetőnek első kötetes sorozata is megszűnt, a Szépirodalmit meg mintha a föld nyelte volna el. Öt nyomorult év az új rendszerben. Még megérhette válogatott kötetét. Melyet Kilencek-béli hű társa, Oláh János felesége, az egyik legkiválóbb fiatal magyar költő, Lackfi János édesanyja, Mezey Katalin szerkesztett a Széphalom Könyvműhelyben. Örült-e Rózsa Endre? Tudott-e örülni egyáltalán? Mindene beteg lett. A szervezete fölemésztette önmagát. A hátrahagyott versek tenyérnyi könyvet formáznak. Hátsó borítóján az értő, irodalomtörténészi fülszöveg Vasy Géza tollából bújt elő. "Rezignációja elsősorban nem az Őszikék megszokott elégikussága, hanem egy férfiasan kemény hang, amely tudja, hogy hiába, mégis lázad a lét igazságtalanságai ellen. A kötet változatosságában is egységes, kora, de méltó lezárása Rózsa Endre költői pályájának." Pár sor a "fülszövegből." Méltó sorok méltatlan halál. Rákos Sándor örökbecsűje idéződik emlékeinkből. "Minden halál hősi halál." Valóban. Rózsa Endre a szellem hőse volt. Modern poeta doctus. Még innen. Át nem lépve a posztmodern szövegburjánzását. Balatonszéplak. Rövid ciklus. "Lát, aki láttat; / szálanként vet serkedő / szakállad árnyat." Az Ezüstpartról ilyen asszociációk: "Alkony. Szél éled. / Hűlő vízbe a horgony - / magadba mélyedsz." Nemde Juhász Gyula merengő melankóliája? Pedig itt még semmit sem tudhat. Hogy közeleg az a bizonyos. De érzi. Valahol hátul. A hipofízis táján. Ha ott a lélek. Ha nem, akkor Isten sugalma. Hogy készülődj. Írd le azt, amit még le kell írnod. Minden nyomot hagyj itt a földön, hogy tudjanak azonosítani. A még megmaradt "nyolcak". Meg ez az ember, aki most hajol írógép fölé és keresi az élőt. A sorokban megtalálja. A kimondhatatlant üti a billentyűkbe. Kezébe veszi a kis könyvet. Ami akkora, mint az imakönyv. Úgy is forgatja. Áhítattal. Istentől keresi az Istenig ezt az angyalokba kapaszkodó költőt.
Az Isten vár. A kötet utolsó verse. Petrarca-szonett. Mint Kosztolányi a Hajnali részegségben. Valamiféle megtérés. Odahajolás a semmihez. A semmi lehet Isten is. A Mennyország végtelen csöndje. Csöndje a temetőnek. Ahol a teste. Versei meg idelent. A szonett kimerevedik. Meghajol, mint utolsó szerepükben a színészek. Akik szinte a színpadon haltak. Őze Lajos, Ruttkai Éva, Mensáros. Latinovitsé is "föllépés" volt. József Attila, ahogy a két vagon közt átbújik. Flórára várva. Hiába.
Lassan nem mondom már: fogért fogat.
Hirtelen hullik gejzírhajam hátra.
Kihuny a kráter kőből való sátra.
A térre befut egy üres fogat.
A gyászhuszárokkal az ősz elfogat.
Összvisszhangjába, hetedhét határba
szédül - már minden részem kába.
Nagy erdők ízlelt keze fojtogat.
Látod-e még a véres foltokat?
Folyton táguló űri gondolat
válik szét s eltűnik a sehovába.
Ősrobbanások, s száll a por cikázva.
Univerzum lesz minden porcikája.
Az isten vár. Valamit tartogat.
Igen. Kis "i"-vel az Isten. Így akarta? Bizonytalan volt még? Nem tudjuk meg soha. De az egész vers olyan, mint Ingmar Bergman A nap vége című filmjének nyitójelenetei. Ahogy a gyászkocsi vágtató lovakkal begördül a semmibe. Egy bizonyos: Rózsa Endrét várta az Isten. És meg is találta.
| |
|
|
Feltöltés: Bejelentkezés után középen az Új blogbejegyzésre kell kattintani |
| |
|
/
A webhely firefox alatt működik optimálisan, és flash player is szükséges!
Kérem szerzőinket, hogy - akinek nem esik nehezére - bejegyzését ossza meg közösségi.oldalakon (facebook, stb.) a látogatottságunk növelése érdekében. Köszönöm!
Észrevettem, hogy néhányatoknak apróbb nehézsége van a feltöltéssel, azok írását javítom, persze tiszteletben tartva az eredeti tartalmat, betűtípust.
Üzenem minden kedves regisztráltnak, hogy törvénybe ütköző bejegyzéseken kívül más tartalmat, hozzászólást nem moderálok!
Továbbá: ez nem íróóriások, zsenik kizárólagos portálja, szívesen látok amatőr szerzőket is, kérem ezt figyelembe venni.
Tisztelettel, barátsággal hívom azokat az amerikai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki olvasóinkat, akik bármely profilunkba vágó műfajban jeleskednek, hogy legyenek munkatársaink, regisztráljanak portálunkon.
Ha valaki az oldalsávokon, a fejlécen, vagy a láblécen szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el
kkepes@gmail.com
címre.
| |
|
Az a regisztrált, aki nem tudja visszatartani az agymenését, a képre kattintva írjon egy mondatot.
| |
|
2024.11.16. 20:12
2024.08.27. 20:40
2024.07.02. 21:16
2023.12.07. 19:30
2023.07.09. 11:52
2023.04.08. 08:25
2023.02.12. 19:29
2022.12.24. 10:59
2022.10.26. 18:09
2022.09.17. 18:47
2022.05.22. 20:31
2022.04.09. 19:47
2022.01.13. 20:21
2021.12.04. 20:46
2021.11.28. 18:56
2021.10.06. 10:27
2021.09.25. 20:59
2021.07.26. 20:59
2021.07.24. 23:36
2021.07.24. 19:21
| |
|
|
Megint nagyon értékeset hoztál,