Valahol olvastam, vagy még annak idején tanultam, hogy a magyar íjászoktól mindenki nagyon félt, mert kiváló íjaik, és jó céllövészeik voltak. Azt hiszem, István az ősi géneket hordja magában.

Áruld el nekem, mikor kezdtél íjászattal foglalkozni, és kinek a hatására?

Még valamikor tíz éves koromban , az apámtól kaptam az első íjamat. Azt hiszem őt érdekelte jobban, mint engem az íjászat, mert én nem kérem tőle. Idehaza néha, néha gyakorolgattam, majd 2008-ban egy topolyai barátom megkért, vigyem el Zentára, íjászati versenyre.  Szívesen eleget tettem kérésének. Mikor még abban az évben ismét mentünk Zentára, én is résztvevő voltam, nem csak néző. Otthon gyakorolgattam sűrűbben. A zentai versenyen, Vujković Zoran felfigyel rám, felkért, legyek a szabadkai klubnak a tagja. Örömmel elfogadtam, és  attól kezdve Szabadka színeiben vettem részt országos terepbajnokságokon.  nemzetközi volt a mezőny: Horvátország, Szlovénia, Magyarország és Szerbia képviseltette magát 2009-ben. Ebben a megmérettetésben második helyet értem el. Ez az eredmény vitt magával. A klub tagjai segítettek, örültek az eredményeimnek.

Milyen kategóriában versenyeztél?

Tradicionális kategóriában kezdtem el versenyezni, ami azt jelenti, hogy az íj is meg a nyíl is fából készült.

Mesélj további eredményeidről!

Voltak még sikereim. Újvidéken első lettem  a nemzetközi országos versenyben.  Az Európai Nemzetközi Kupa  (EAI) sorozatos versenyén, ami kezdődött Ausztriában: 2. lettem, Szerbiában 1. helyen végeztem, Horvátországban 3. lettem. El kell mondanom azt is, hogy a magyarországi Grand Prix-el  közösen ment az EAI, a GP-n  ezüstérmes lettem. Ha összesítésben nézik a pontszámaimat, az azt jelenti, hogy Európa aranyérmével engem tüntettek ki.

Minden elismerésem, gratulálok, de tudom, itt nem álltál meg.

A Horvát Kupaversenyben első helyezett lettem 2010-ben.

Áttértem a vadászreflex kategóriába, ahol nálunk Szerbiában első helyezésem mellett országos rekordot döntöttem, és azóta is mindig javítok rajta egy kicsit, és még mindig, tehát 3 éve tartom a helyem.

Nagyobb versenyeken részt vettem : Brinje Open 3. helyezés, ez is nemzetközi volt. Idén Újvidéken szerveztek versenyt. Ezen az országos bajnokságon aranyérmes lettem, tehát, első helyezett.

Csak ilyen nagy versenyeken veszel részt?

Dehogy. Barátságos versenyeken is szívesen részt veszek.

Még mindig a szabadkaiak színében versenyezel?

Igen, de elkezdtünk egy regionális klubot alapítani, Kishegyes és Bácstopolya községekre vonatkozólag. A neve : Szabad Íjász Egyesület Bácsér lesz. Ez a patak köti össze a két községet. A patakot Krivaja néven jobban közismert. A Bácsérnek tájjellege van.

Átadod-e tudásodat másoknak?

Igen, hiszen 2008 óta folyamatosan foglalkozok a 10-48 évesekkel. Voltam velük legutóbb Szekszárdon október végén nemzetközi versenyen. Szép eredményeket értek el a fiatal lányok. Fabó Dudás Réka a saját kategóriájában első lett, Marecskó Ágnes is első helyezéses, szintén a saját kategóriájában.

És te?

Én is első lettem, mondta szerényen, de ha nem kérdezek rá, elhallgatja.

Azért szeretnék összegezni:

1.  Az  EAI aranyérmese lettél, és ugyanakkor Sopronban a GP-n   ezüstérmes, mindkettőt Bánki Szebasztián adta az Íjásszövetségek nevében.

 2.  A 2009ben és 2010-ben elért eredmémyeidért Szerbia Aranyplakettel kitüntetett, amit az Íjásszövetség elnöke adott át.

Minderről én sem tudtam volna, ha nem látom meg szobájában azt a rengeteg aranyérmet, ezüstérmet, amit ha nyakamba tennének, összerogynék alatta.

Valahol olvastam, vagy még annak idején tanultam, hogy a magyar íjászoktól mindenki nagyon félt, mert kiváló íjaik, és jó céllövészeik voltak. Azt hiszem, István az ősi géneket hordja magában.

Milyen ötleteid vannak még a regionális íjászaton kívül?

Itt nálunk, Kishegyesen március 27-én, a falu újratelepítése napján  170 versenyző vett részt a versenyben. Így fogalmaznék: Budapesttől Belgrádig vettek részt nálunk a versenyzők.

Ez volt Szerbiában eddig a legnépesebb verseny.

Én versenyen kívül indultam, mint szervező, de itt is a legmagasabb pontszámot értem el. Nagyon szeretném, hogy ez a megmozdulás tradicionálissá váljon, és ha lehet, még több versenyt szervezzünk.

Most mire készülsz?

Jövő februárjában Újvidéken lesz   terembajnokság, arra készülök. Az idén ott is első lettem. Jön a téli szünet, most a klub megalapításán dolgozok.

Tudom, ez nem minden. Van a tarsolyodban még mondanivalód.

Ezt te is tudod a Dévics Imre Szabadalkotó Műhely szervezője vagyok, testvérem Csernus László a művészeti vezető. Ez a D.I.K.M. utódja. Ezek szerint nincs megszakítása a művésztelep munkájának. Teremhiány miatt az egész családi házat a művészek, amatőrök és gyerekek használhatták. Mindent a siker érdekében!A tervem az, hogy kerámiával foglalkozó művészek csoportját kellene összehozni már jövő évtől kezdve, akik a fiatalokkal foglalkoznának, fejlesztenék azok tudását, s igyekeznének kialakítani egy keramikus nemzedéket, akik közül remélhetőleg művészek is lesznek.

Azt hiszem még mindig nem mondtál el mindent, illetve tudom. Kérlek, beszélj a legújabb hobbidról!

Lehetőségem van az üvegformálásra, köszönve a Helyi Közösségnek, és a Községnek, mivel megvették az égető kemencét, amely jó üvegolvasztásra is. Most ezzel kísérletezek, játszok. Egy részét viszem az egyesületbe, ha lesz rá igény, árúba bocsátom őket. Újvidéken a Spensen  volt

kézműves vásár, ahol munkáimra galériák felfigyeltek, s érdeklődést mutattak.

Különben én együtt működök más civil szervezetekkel is.

Ez mind szép és jó, de miből élsz meg?

Az életszükségleteimhez 5000 négyzetméter fóliasátorban kertészkedek. Ebből élek.

Akkor mikor van szabad időd?

A kerámiai tábor szervezése aktív pihenő nekem.

Szerintem csak akkor pihen meg a lelke, amikor a lovát rendezi. De kérdezem én: az pihenés?

Marković Radmila