Ha a rendezetlen környezetben magára hagyottan áll egy rendszer, akkor csak saját maga határozhatja meg további sorsát. Ezt a munkát végzi el benne a visszacsatolás. Kétféle visszacsatolás lehetséges.

 1.

Egyszerű kamatszámításkor az 5%-ra elhelyezett összeg minden forintja után évenként rendszeresen 0,05 forint a kamat. A betét 20 év alatt kétszereződik meg. Ha azonban kamatos kamatszámításról van szó, akkor a kamatot hozzá kell csatolni a tőkéhez. Ez esetben joggal beszélhetünk pozitív visszacsatolásról. Ha a kamatláb ugyancsak 5%-os, de a kamat tőkésítése folytonos, akkor 1 forint betét húsz év alatt 2.718 forintra nő.

A pozitív visszacsatolás mértéke úgy állapítható meg, ha megmérjük azt az időt, amely ahhoz szükséges, hogy a kérdéses mennyiség 2.718-szorosára nőjön. Ezt a számot a matematikusok már régóta ismerik. Hagyományos jele az „e” betű. Napier ezt választotta természetes logaritmusának alapszámául.

 2.

Ha egy csillag belsejében a nukleáris reakciók üteme felgyorsul, akkor ez a gyorsulás a nagy energiafelesleg következtében szétfeszíti, kitágítja a csillagot. Ez a folyamat viszont csökkenti a központi mag hőmérsékletét, s emiatt a magreakciók lelassulnak.

A pozitív visszacsatolás az evolúció motorja, az általa „szabályozott” mennyiség értéke exponenciálisan nő.

A negatív visszacsatolás ezzel szemben rögzíteni igyekszik a kérdéses mennyiség értékét, ennek következtében a stabilizálás motorjának mondható.

Az olyan csillagban, amelynek forgási szögsebessége elhanyagolhatóan kicsi, és állapotát negatív visszacsatolás stabilizálja, a középponttól azonos távolságban mindenütt egyenlő a sűrűség. Ennek gömbi szimmetria az eredménye. A csillagok és általában a folyékony halmazállapotú égitestek körvonala tehát köralakú. S éppen a köralak az, amely a kerület és átmérő hányadosaként a „pi” számot (3,14) meghatározza.

A visszacsatolások magukba foglalják a matematika két kulcsszámát, az „e” és a „pi” számokat. Az „e” szám (a természetes logaritmus alapszáma) a pozitív visszacsatolás dinamizmusát jelzi. A „pi” szám mértani eredetű, s a negatív, az állapotokat állandósító visszacsatolás száma. Fenti két szám „transzcendens”. A matematikusok ezalatt azt értik, hogy nem lehetnek egész együtthatós algebrai egyenlet gyökei.A számmisztika, a  numerológia szabályait alapul véve érdekes összefüggést találunk a két „csodálatos szám” között.

2,72 + 3,14 = 5,86

5 + 8 +6 = 19

1 + 9 = 10

1 + 0 = 1

Fenti összefüggés a visszacsatolások lényegi összetartozását, szó szoros értelmében vett

1-ségét jelenti