2011.11.06. 09:11, abububerczy
Az emberi agy nemcsak horizontálisan oszlik két féltekére, vertikálisan is három régióból áll, a reptiliaagyból, más néven hüllőagyból, az ősibb emlősagyból, más néven limbikus rendszerből és a neocortexből, más néven újabb emlősagyból. Mindegyik újabb réteg a már meglévőre épül rá.
Az idősebb struktúrája a csúszómászók és emlősök közös örökségének része.
A reptiliaagy a múltat reprezentálja, a fajtatörténet örököse. Nem változott, az evolúció alig érintette, a történelem előtti reptiliákban ugyanúgy megtalálható, mint a mai teknősökben, alligátorokban, gyíkokban. Feltehetően a reptiliaagy hordozza az ősi ösztönöket.
A limbikus rendszert az agy pincéjének is nevezik. Ebben a „pincében” nyolc dimenzió van jelen, s ezeket a rendszer egyensúlyban tartja. A nyolc dimenzió-pár a következő: jelen-elvárás (jövő), düh-rettegés, küzdelem-menekülés, feszültség-feszültségoldódás, fájdalom-öröm, elszigetelődés-részvétel, önérvényesítés-öntranszcendálás, labilitás-stabilitás.
A limbikus rendszer homöosztatikus, kiegyenlítő munkamódszerrel dolgozik. A limbikus rendszer érzelem-tartály, amely a kívülről jövő érzetet ellátja indukáló információkkal, hangulati-érzelmi „anyaggal”, s így engedi át a neocortexbe.
A bal félteke ezeket az alulról kapott érzelmeket analizálja, verbálisan megfogalmazza őket, majd átteszi a jobb agyféltekébe, ahol most már magasabb szinten megismétlődik a limbikus rendszerben létrejött homöosztázis. Ennek a homöosztázisnak a boldogság értelmezésében, megértésében óriási szerepe van.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
az tuti, doki, hogy nem lesz dögunalmas (számodra sem!), amit felküldök a blogra még a mai napon, történetesen a két csodálatos számról!