A porból kiáltok!
Ne nézzetek
rám ferde szemmel,
tele van a lelkem félelemmel,
és nem vagyok más
csak egy ember,
sem szentéletű,
sem gazember.
Nem vagyok
pogány mint vazúl,
csak a föld porából gyúrt az Úr,
néha keservesen sírok,
néha buta verseket írok,
néha szeretnék még élni,
máskor a túlvilágra lépni.
De lelkemben halkan
cseng az ének
"szeretném ha szeretnének
s lennék valakié!"
|