Van a világon egy eldugott hely, egy bájos kis falu, egészen magasan, fenn, a felhők közt, ahol az ég azúrkék színben tündököl, a halastó vize tisztább, mint a gyémánt, s szebben ragyog ezer velencei tükörnél a napfényben. A fák lombjai tökéletes habossága, zafír tündöklése megbabonázza a madarakat, kiknek gyönyörű éneke halálosabb a szirének énekénél. Illatozó virágok sokasága szivárványszínben tündököl, fák, bokrok mézédes gyümölcsei megrészegítik a lelkesen zümmögő méheket, kik fuldokolva habzsolják e mennyei nektárt. Vadak önfeledt, játékos tánca a réten, szebb a mesebeli tündérek táncánál. Ha felkapaszkodunk a tökéletes tavacska partján álló pompás vén diófára, mely egészen az égbe ér, s szemünket körbejáratjuk e tájon, egyszerre lehet részünk La Piantina minden gyönyörűségében. Világhíres piktorok sem tudnának szebbet, tökéletesebbet pingálni vásznukra, ha még nem látták e csodát. S ha valami isteni gondviselés folytán eme földi paradicsomba tévednénk, melynek párja nincs széles e világon, s szépsége leírhatatlan, az emberek barátként üdvözölnének, s királyként tartanának vendégül, szavainkat pedig álmodozva innák, mely a nagyvilág híreit tolmácsolja nékik. La Piantina lakosai nem szívesen voltak távol otthonuktól, de ha nagyritkán mégis az üzleti érdek úgy kívánta, a lehető legrövidebb ideig, s kizárólag a környező városokba látogattak el. Az idelátogató idegen számára La Piantina a tökéletes tájék, tökéletes emberekkel. Nem is gondolná, hogy ebben a tökéletes világban is, hol azt hinnénk, csak boldogság és béke lakozik, még itt is lábát veti a gonosz, mely minden fájdalom, bánat okozója, a pénz.

phyllis rovata (phyllis.virtus.hu)