filléres emlékeim2011.02.01. 11:51, csárádi edit
Filléres emlékeim Ültem a garázs ajtajában, lábamhoz az ide édesgetett cica simult, dorombolt, egy pillanatra elárasztott szeretetével, majd önálló életet élvén továbbállt. A nap ugyanúgy sütött, mint minden tavasszal, a virágok édes illata is ugyanolyan volt. Néztem a falon a csorba tükröt, a szerszámhalmazt, és a nagyapám árnyéka csendben mellém telepedett, és megsimogatta a szívem. Kézbe vettem egy-egy kopott szerszámot, a gépolaj szag is ismerős volt, és visszaléptem az időben és szinte sírni vágytam, de csak a szívem szorult el, és szép csendesen elöntöttek az emlékek. A garázs az több volt Aladdin minden kincsénél, titokzatos mesevilág, gyermek-létem fontos szakasza. Itt tanultam meg biciklizni, csúzlival, légpuskával lőni, a barátnőmmel itt játszottunk óraszám. Volt faragott kis konyhakredencem, ugyanolyanra festve, mint nagymamámé, hogy hová lehetett ki tudja. Itt estem hanyatt az árokba, a mai napig emlékszem rá, a csalánok közé zuhantam, betörtem a fejem. A nagyapám adta kétforintosokkal szaladtunk fagyit venni, géppel csinált jégdarabos mégis finom volt, órákat álltunk érte sorba a Viola eszpresszóban, ami szinte kocsma volt, a mai napig nem értem az eszpresszó kifejezést.Védett környezetben éltem, burokban, nem is tudtam mi a külvilág. A nagyszüleim szeretete beborított, de nem fojtott meg. Kamaszként azért is menekültem, mert nem akartam anyám haragját rájuk zúdítani, nem akartam, hogy őket bántsa, inkább kerültem őket évekig. Maguktól érzett természetességgel fogadtak vissza maguk közé, terhesen, férjjel, később kisgyerekkel, a fiam a nagymamám ölében ugyanúgy biztonságra lelt, mint valamikor én magam is. Soha nem tudtam viszonozni, de soha nem is vártak érte hálát. Ültem a ragyogó napsütésben a garázs előtt, és szinte vártam, hogy a hátam mögül a nagyapám előlépjen és valami rozsdás vasdarabból alkosson valamit. Aztán megsimogattam a csorba tükröt és magamba szívtam a gépolaj szagát, hogy egy pillanatra a régi legyen minden, és ha nyugtot keres a szívem a gépolajszag megnyugtató nagyapa-varázsa mellettem legyen.
|