>>Forrás<<

1911-12

környékén omlott össze Kínában több évszázados uralom után a Mandzsu-dinasztia, és Európában megkezdődik a balkáni háború. Gyakorlatilag ez már az I. Világháború kezdete. Európa ezután végletesen polarizálódik, többé nem nyugodt. Ekkor töltik meg azt a puskaporos hordót, ami aztán egy végzetes szarajevói szikrára vár. Addig Európa és az Egyesült Államok példátlan technikai tudományos és társadalmi fellendülés tanúja. Az emberiség addigi történetében egyszerre ilyen sok fontos találmány még nem jelent meg. Ezek hatására rohamosan, látványosan nőtt az életszínvonal. Ám ebben az évben a stabilitásnak vége szakad, valami tragikusan megváltozik a balkáni háború kitörésével, és a Mandzsu-dinasztia összeomlásával. Ettől fogva a világ a viszonylag békés fejlődés útjáról egyértelműen a háború, a konfrontáció útjára tér át. 1911-12 környékén egy hosszú, békés, technikai fejlődéssel, az életszínvonal javulásával jellemezhető periódus végére értünk.

1922-re az I. Világháború egyelőre mindenütt befejeződik, Európa kivérzik, de semmi sem oldódik meg. Szovjet Oroszország stabilizálódik, megkezdődik a két világrendszer rivalizálása.

1934-ben Japán bekebelezi Koreát. Ezzel Ázsiában megkezdődik a II. Világháború, vagy inkább folytatódik a le nem zárt I. Világháború. Hitler hatalomra jut Németországban. Európában is készül a háború folytatása. Az Egyesült Államokban Roosevelt elnök jut hatalomra, véget vet a gazdasági válságnak, és megpróbál egy új társadalmi szerződést kötni: a híres „New Deal”-t. A Szovjetunióban megkezdődik Sztálin egyeduralma: egyetlen utolsó és nála is népszerűbb vetélytársát, Kirovot gyanús körülmények között megölik. Kínában Mao Ce-Tung vezetésével megkezdődik a „hosszú menetelés”, ami új fordulatot ad a polgárháborúnak. Hitler és Sztálin korlátlan hatalomra jutása megint új polarizációhoz vezet, megindul Németországból a zsidó származású kutatók menekülése. Kisebb részük Angliába, nagyobb részük az Egyesült Államokba vándorol, ahol nélkülük nem tudták volna létrehozni az atom- és hidrogénbombát, a radart, vagy a penicillint.

1945-ben a II. Világháború az ázsiai, európai fronton is befejeződik, ismét új világrend alakul. Bevetik az atombombát először Hirosimában, majd Nagaszakiban, elkezdődik az erőltetett szovjet atom- és hidrogénbomba program is Lavrengyij Berija vezetésével.

1956 nekünk magyaroknak nem kell ennek az ideges évnek a jelentőségét különösen méltatni, a szuezi válság és az ’56. őszi események magukért beszélnek.

1968-ban Alexander Dubcseket a cseh kommunista párt első titkárává választják az év elején. A vietnami háború új fordulatot vesz, amikor a Tet offenzívaként elhíresült akcióban északi katonák és dél-vietnami partizánok megfordítják a hosszú háború menetét. De ekkor találkozik a Beatles együttes Rishikes-ben (Indiában), hogy Maharasi Mahes jógi tanait hallgassák. Amerikai katonák My Lai-ban tömeggyilkosságot hajtanak végre, ami világszerte nagy felháborodást vált ki, az amerikai kormány elveszti azt a morális hátteret, ami a háború folytatásához kell. Áprilisban megjelenik Németországban a Vörös Hadsereg frakció első terrorista bombamerényleteivel. Április 4-én Martin Luther Kinget Memphisben egy merénylő lelövi. Az egész Egyesült Államokban faji zavargások kezdődnek. Egy nap múlva a csehszlovák vezetők megígérik a szabad beszéd, a gyülekezés és a pártalapítás jogát a csehszlovák népnek. Április végén a Kolumbia Egyetemet New York-ban diákok foglalják el, megkezdősnek a diáklázadások az Egyesült Államokban és Európában is. Megkezdődik a „nők felszabadítása”, ennek jelképeként a nők százezrei dobják a szemétbe melltartóikat. Luis Armstrong először játssza „Milyen szép a világ” című zenéjét, amit azóta is szeretünk.

Májusban az első utcai harcok megkezdődnek Párizsban. Néhány nap múlva a Szovjetunió tank hadosztályokat von össze a Csehszlovák határ mentén. 13-án elkezdődnek a vietnami béketárgyalások Párizsban, (de ezek még évekig tartanak).

Június 5-én meggyilkolják John Fitzgerald Kennedy elnök öccsét, aki indulni akar a választáson - egy szálloda konyhájában lelövik.

Július 17-én bemutatja a Beatles együttes a Sárga tengeralattjáró című lemezét. Kelet-Európában először nálunk jelentős gazdasági reformok indulnak, megjelenik az „új mechanizmus”.

Augusztus 20-án, amikor mi magyarok a táncdalfesztiválokon azt figyeljük, hogy az Illés együttes mindent tarol, szovjet tankok gördülnek be Csehszlovákiába. A Szovjetunió ezzel elveszti külföldi barátainak, támogatóinak nagy részét, hatalmas tömegek csalódnak a létező szocializmusban. Látszik, hogy nincs kiút, nem jelent fejlődést ez a típusú társadalom.

Szeptember 27-én újabb társadalmi tabu törik meg, amikor a Hair című darabot (mely tiltakozás a vietnami háború ellen), meztelen szereplők mutatják be egy londoni színpadon.

Októberben a mexikói rendőrség tiltakozó diákok százait lövi le az olimpiai játékok megnyitása előtt. Az olimpiai játékokon fekete sportolók tömege tiltakozik a faji megkülönböztetés előtt.

November 5-én Richard Nixont választják az Egyesült Államok elnökévé. Ez erősen konzervatív fordulat, de a vietnami háború intenzívebbé válik. A két „szűz” album bemutatásával (John Lennon és Yoko Ono zenéi) megkezdődik a Beatles együttes felbomlása.

Végül december 24-én az Apolló 8 űrhajó először kerüli meg a Holdat. Ők az első emberek, akik távolról látják a Földet, mint egy igazi bolygót.

Ebben az évben mutatja be az Amerikában élő Papp József a fúziós eljárását egy motorban, és a már említett ágyúban. Filo Farnsworth megkapja második, véglegesen kidolgozott rezonáns fúziós eljárására a szabadalmat. A földi technika fontos keresztúthoz érkezett: de újra a rossz irányba mentünk.

1979 újra nagy formátumú év az emberiség történetében. Úgy zárul le ekkor a vietnami háború, hogy a vietnami csapatok elfoglalják Kambodzsát, emiatt Kína hadüzenet nélküli háborút kezd, de a vietnamiak nagyon megverik őket. Ez a hatalmas szégyen az egész kínai vezetést elgondolkodtatja: a vezetésbe bekerül néhány reformer. A maoisták teret vesztenek, ezzel elhintik a magjait a későbbi látványos kínai felemelkedésnek. Ebben az évben Khomeini Ajatollah hazatér párizsi száműzetéséből Iránba. Reza Pahlavi iráni sah először Egyiptomba, majd az egyesült Államokba menekül. Megkezdődik az iráni iszlám forradalom, de ez elhinti a magját az első iraki-iráni háborúnak. Így vallási alapon megalakul az első iszlám köztársaság, ami az olaj árát mint fegyvert használja, emiatt látványosan meglódulnak az olajárak. Begin izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök békeszerződést köt Washingtonban, ezzel Izrael bizonyos legitimitást nyer (bár az arab világban azóta sem szeretik). Nagy Britanniában Margaret Thacher vezette brit konzervatív kormány kerül hatalomra, ő az első női miniszterelnök Európa történetében. Azonnal radikálisan új társadalmi szerződést kínál, leveri a szakszervezeteket, amit lehet privatizál - teljesen új típusú fejlődési, társadalmi modellt alkot Európában. János Pál pápa először látogat Lengyelországba. Ez a szolidaritás mozgalom megerősödéséhez vezet, elkezdődik az átmenet a kelet-európai rendszerek lassú rohadásából a látványosabb, gyorsabb erjedésbe. Végül ’79-ben a Szovjetunió bevonul Afganisztánba, emiatt visszafordíthatatlanná válik a Szovjetunió és a létező szocializmus válsága. Most már mindenki számára világos, hogy konfliktusait csak fegyverrel tudja megoldani, gazdasági fejlődésképtelensége nyilvánvalóvá válik. Nemsokára Lengyelországban nagyméretű sztrájkmozgalom indul, a szocializmus szétesése csak idő kérdése.

1989-90: ’89-ben a Szovjetunió végleg kivonul Afganisztánból, ahol 14.000 katonája hal meg, 30.000 súlyosan megsebesül. Jugoszlávia szétesése megkezdődik, politikai, faji gyilkosságok sora kezdődik, mindenütt megkezdődik a polgárháború. A Szovjetunió látványosan haldoklik, a berlini fal leomlik, Kelet-Európán változások hulláma söpör át. Ez az év véglegesen átrajzolja egész Európában a politika térképeit. Kínában a hadsereg véres kegyetlenséggel számolja fel a demokráciát követelő tüntető diákmozgalmat a „Mennyei Béke” terén. De véglegesen kiderül, hogy az addigi útvonal járhatatlan, radikális reformok kezdődnek, hogy a további mozgást, forradalmat elkerüljék. Kína elindul az alig burkolt kapitalista fejlődés irányában. Az év végére az utolsó kelet-európai diktátor, Csauseszku is halott. Kelet-európában már csak Albánia tartja magát a régi rendhez.

2000-ben Oroszországban Putyin veszi át a hatalmat, az Egyesült Államokban pedig ifjú George Bush győz (valószínűleg csalással). Ezzel reakciós, kizárólag az olajcégek érdekeit szolgáló kormány jut hatalomra, hiszen az olaj ára ekkorra történelmi mélypontra jutott. Innentől kezdve az olaj ára folyamatosan emelkedik, semmi sem drága, hogy az olaj- és autóipar érdekeit szolgálja az Egyesült Államok kormánya.

2011: ez az év még nem jött el, de lehet sejteni mindazt, amit 2000-ben a „Borotvaélen” és a „Tiltott Találmányok” című könyvben leírtam, hogy ismét ideges év lesz. Az olajkitermelés történelmi csúcspontra jut. Innentől kezdve az összes kitermelhető olaj mennyisége már csak csökken, a tartósan magas olajár érezhető társadalmi bomlást, feszültségeket okoz. Elsősorban a legszegényebb országokban, de már a gazdag országokban is a középréteg megérzi a magas árakat. Az olajra (mint olcsó energiaforrásra) épített technikai civilizáció fejlődésének végére ér - hiszen sikeresen ellenállt eddig mindenféle kísérletnek, hogy valami idejében még helyettesítse, elfoglalja a helyét. Ez viszonylag hosszú, negyedszázados társadalmi békének vet véget. A megszokott rend (ami az utóbbi 30 évet jellemezte) visszahozhatatlanul megbomlik. Újra terjed a szegénység, éhínség, betegségek. Magyarországon is tömeges méretű már a szegénység, az ország peremén kilátástalanság állandósul, a középosztályt is eléri a csődhullám.

A kutatók, fejlesztők, feltalálók nem légüres térben élnek. Gondolkodásukat alapvetően befolyásolja az a társadalom, azok a pillanatnyi problémák, amikben élnek. A 2011-2012-ben eljövendő nagy technikai, társadalmi, környezeti válságot el lehetett volna kerülni, ha ’68-ban nem úgy és nem az történik Papp vagy Farnsworth találmányával, ami szégyenletes módon megtörtént. Sokkal jobban fogjuk érteni persze a körülményeket, ha részletesebben körbejárjuk ezeknek a találmányoknak a fizikáját, de annak a kornak a technikai szintjét, gondolkodását is.

Hivatkozások és javasolt olvasmányok

[1] Hetesi Zsolt: A felélt jövő. (A szerző kérésének eleget téve jegyzem meg, hogy véleményünk mind a diagnózist, mind a terápiát illetően eltér. Csak egy dologban értünk egyet: csak ez az egy bolygónk van, erre az egyre kell vigyázni...)

[2] A.S. Grove: Only the paranoid survive. Harper Collins, N.Y, 1977. Magyar fordítás: Bagolyvár kiadó, 1998., Bp.

[3] Néhány könyv, amely a közelgő környezeti összeomlást elemzi.

- James Lovelock: The Revenge of Gaia. Allen Lane, Penquin, 2006.

Brian Fagan: The Great Warming. Bloomsbery Press, 2008.

- Mark Lynas: Six Degrees. Our Future on a hotter planet. 4^th Estate. London 2007.

Kerry Emanuel: What we know about Climate Change. M.I.T. Press. 2007.

[4] Az energia és olaj-kitermelési gondokkal foglalkozó könyvek:

- R. Stobaugh, D. Yergin: Energy Future. Ballentine, New York, 1979. Az első olajár robbanás idején írt alapos, elemző tanulmánykötet, sok adattal. A mostani gondok első előrejelzése.

- Jeremy Leggett: Half Gone. Portobello Books. 2005. Magyarul: A fele elfogyott. Typotex, Bp., 2008.;

- The Final Energy Crisis. Editor: A. McKillop, S. Newman. Pluto Press, London, 2005. (Ez a tanulmánykötet még 2035-ös dátumot jósol az energiakrízisre.)

- K.S. Deffeyes: Hubbert’s Peak. Princeton Univ. Press, 2001, valamint ugyanattól a szerzőtől még egy igen figyelemre méltó könyv:

- Beyond Oil: Hill&Wang, New York, 2005:

- C. J. Cambell: The Coming Enery Crisis. Multi Science Publishing; 1997;

- Things to Come: Mir Publishers, Moszkva, 1977. Ebben a „rózsaszínű szovjet jövőt” jósló könyvecskében Szemjanov professzor meglepően realista előrejelzése olvasható az olaj közeli kimerüléséről;

- Papp István, Réczei Gusztáv. Az energiagazdálkodás időszerű problémái: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1976. Csak a sorok közt lehet olvasni figyelmeztetést ebben a régi tanulmánykötetben;

- Paul Roberts: Az olajkorszak Vége, HVG Kiadó, Bp., 2004. Jó könyv, mely a válság előestéjén készült.

[5] Az ipari-gazdasági válsággal foglalkozó könyvek

- Egely Gy: Borotvaélen, Bp., 2002. (2005-re jósoltam az olajár emelkedését, és 2009-10-re a következményeként fellépő gazdasági, társadalmi válság kezdetét.)

- M. T. Klare: Resource Wars. Metropolitan, New York, 2002.;

- Colin Mason: The 2030 Spike. (Countdown to Global Catastrophe) Earthscan Publishers, London, 2003.

[6] Összeomlás minták:

- Paul Ormerod: Why most things fail? ..And how to avoid them. Faber and Faber, London, 2005.;

- C. Franklin: Why Innovation Fails? Spiro Press, London, 2003,; Dietrich Dörner: The Logic of Failure

- Why things go wrong… Metropolitan, New York, 1996. Minden döntéshozónak melegen ajánlanám ezeket a könyveket a nemlineáris hatásokról…

- Jared Diamond: Collapse. Penquin, 2005. A Typotex is kiadta magyarul, nagyon jó könyv.

[7] Beck Mihály: Parajelenségek és Paratudományok. Vince Kiadó, Bp., 2004.

A vízautós rész (is) jól tükrözi az akadémikus szerző tájékozatlanságát és előítéleteit.

[8] D.E. Bloom, David Canning, G. Fink. Urbanisation and the Wealth of Nations. Science, 2008. február 08. Vol 319, pp. 772-775.

[9] Jack Welch: Winning. Harper Collins, 2005.

[10] A társadalmi és energia helyzet reális, köntörfalazás nélküli elemzései, dilemmái:

Bogár László: Hálózatok Világuralma. Argumentum, Bp., 2007.

Molnár László: Az EU energiapolitikájának ellentmondásai.

Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/3, 3-7. old.

Wiegand Győző: Paradox összefüggések és dilemmák az energetikában.

Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/4, 3-7. old.

[11] Előrejelzések, trendek, látványos melléfogások (Rövidre fogtam a sort, hosszú listám van a látványos tévedésekből.)

A politikusok és a futurológusok rendre mellébeszélnek, vagy komolyan tévednek a jövőbeli tendenciákat illetően. Például:

- Wiese István: Jövőkép 2000, című (Kossuth Kiadó, 1984) tanulmánykötetben a szerző Kapolyi Lászlót faggatja arról, hogy energiagazdálkodás szempontjából mit tart legfontosabb követelménynek. A válasz: A kombinatív szemléletmód elterjedését és a cselekvési programok komplex jellegű és integrált megvalósítását. E téren a tartalékok óriásiak...

- Mihail Gorbacsov: Átalakítás és új Gondolkodás. Kossuth, 1987.

(A 2008-as gazdasági válságban is gyakran használják ezt a két fogalmat.) Gorbacsov a Szovjetunió szétesése előtt írt könyve jól mutatja, hogy értelmes vezető is lehet vezetésre felkészületlen, alkalmatlan, sőt, vak is. Így ír: „Nyugaton az USA-t is beleértve különféleképp értelmezik az átalakítást. A többi közt úgy is, mintha a szovjet gazdaság katasztrofális állapota hívta volna életre a szocializmusból való kiábrándulást, a szocializmus eszméinek és végső céljainak válságát tükrözné vissza. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól….” „Az idő múlik. Az időt elvesztegetni nem szabad.”

- Pál Lénárd: A Tudományos és Műszaki Haladásért. Kossuth, 1987.

A fizikus-akadémikus előrejelzései a szocializmus mély válsága idején, meglátásai mintha nem is erre a bolygóra készültek volna, annyira melléfogott.

Budakeszi, 2008. október