Alteregók, vagy lehet-e egyszerre két helyen lenni?2010.12.08. 21:26, Lena Belicosa
Alteregók, valamint lehet-e egyszerre két helyen is lenni?
Jó régen azt mondta egyszer valaki, hogy mindenkinek megvan az alteregója a világban. S azt is tapasztaltam, hogy sok olyan ember van, akik hasonlítanak egymásra, pedig nincs közöttük semmilyen rokoni, vérszerinti kapocs.
Amióta Ibiza szigetére költöztem, zsinórban alteregókat látok. Persze vannak itt is fokozatok, mert néhány ember csak emlékeztet valakire, van olyan is, hogy nagyon hasonlít, de olyant is tapasztaltam, amikor teljesen úgy nézett ki egy illető, mint ahogyan ismertem, ismerek Magyarországon embereket.
Arra figyeltem fel, hogy a leggyakoribb az, hogy azoknak a barátoknak, ismerősöknek, munkatársaknak vélem látni a hasonmásukat, akik közel álltak hozzám, vagy hatást gyakoroltak az életemre. Rokonnak, családtagomnak még nem láttam a hasonmását.
Néhány példa.
Egyszer mentem az üzletbe, és elhúzott mellettem, egy sötétkék VW golf. Egy magas nő ült benne, ugyanúgy feltűzve a haja, mint egy volt kolleganőmnek, az arca vonásai is nagyon hasonlítottak, és korban is körülbelül annyi lehetett. A nő lassított, jól megnézhettem, és a szám is tátva maradt, meg is csíptem magamat, hogy lehetetlen, hogy ő legyen… Pedig lehetett volna.
Vagy van egy férfi, aki szinte mindenben olyan, mint az egyik barátom. Már többször is összefutottam vele a szigeten, biztos, hogy nem véletlen. Legutoljára talán egy vagy két hete állt mögöttem sorban a pénztárnál. Kétszer is hátrafordultam, és bele is borzongtam, mert ugyanúgy mosolygott a bajsza alatt, ugyanúgy igazította meg a szemüvegét és pont ugyanúgy nézett ki, és ugyanolyan kockás ingben és barna nadrágban volt, mint ahogyan a barátomra emlékszem. Félelmetes érzés volt. Arrébb pakoltam a dolgaimat a szalagon, hogy le tudja pakolni a kezéből az árukat, mert nem volt nála kosár. Megköszönte, még a hangja is hasonlított…
S mikor ilyen találkozásaim vannak, ilyenkor azok a valakik, akire hasonlítanak, jelentkeznek nálam. Persze legtöbbször e-mailben, vagy pedig valamelyik közösségi oldalon, s mindig kapok valami információt.
Most több helyen is olvastam a bilokációról. Lehetséges-e az, hogy egy ember egyszerre két helyen is jelen legyen? Ez lenne a tökéletes alteregó!
A történelemben több ember is előfordult, aki erre képes volt. Pl. egy spanyol apáca teste a zárdájában volt, mégis téríteni járt Amerikába, és feljegyzések maradtak róla, hogy valóban járt ott, neki köszönhető, hogy sok bennszülött tért árt a keresztény hitre. Maria Jesús de Ágreda a XVII. században élt, a világ a Kék Dáma néven ismeri. Az USA-ban a CIA is kísérletezett ilyen emberekkel, még a szuperkémek kiképzésénél is alkalmazták a bilokációs technikát. Egy ilyen képességű ember volt Ingo Swann is, akit a CIA ellenőrzött bilokációs kísérleteknek vetett alá a hetvenes években. Ugyanis képes volt 80 %-os pontossággal leírni egy helyet, ahol „járt”, közben a cellájában volt. Richard Bach is írt a témában egy könyvet: Semmi sem véletlen – címmel.
Bizony, hogy nem véletlen, de nem ám! – én már csak tudom.
Nem régen pedig Drunvalo Melchizedek egyik történetében olvastam erről, hogy egy bennszülött törzs tagjai is képesek erre valahol Kolumbiában, az Amazonas dzsungelében.
„Ezt az elnevezést használjuk az okkult tudományok régi, mára idejétmúlt és logikátlannak tűnő terminizmusa helyett. Tényekben és jelenségekben, melyeket ez a tudomány vizsgál, az emberi személyiség legtitokzatosabb elemei nyilatkoznak meg.
Olyan hatásterületeket fogunk vizsgálni, melyek elválasztják egymástól az emberi elme normálisnak tekintett és kivételes vagy patologikus állapotait.
Bilokációnak azt a jelenséget nevezik, melynek során az ember ugyanabban a pillanatban két különböző helyen található. A test és a szellem egy időre elválik egymástól, a lélek kilép a fizikai testből, eltávolodik tőle, olyan látható alakot ölt, mely nem anyagi jellegű, hanem úgynevezett asztráltest, éterikus test, spirutális test, jelenés és még sok más elnevezés is van erre a bizonyos állapotra. Viszont ez az asztráltest a testre minden szempontból hasonlít. Ugyanakkor persze maga a test is látható, sőt, érinthető marad a maga hús-vér valóságában. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, erre mondjuk, hogy két helyen van egyszerre.
A bilokáció spontán módon, csakis különleges körülmények között jön lére. Egyik feltétele a fizikai legyöngülés. Leggyakrabban álomban, hipnózisban, ájulás vagy narkózis esetén fordul elő, viszont kivétel is van.
A bilokációt meg kell különböztetnünk az autoszkópiától, melynek esetében a tudat nem hagyja el a fizikai testet, csak mintegy külső szemlélőként látja magát. A bilokáció során viszont a fizikai test ideiglenesen élettelenné válik, s a tudat átvándorol a másik alakba.
A bilokációs jelenséget különbözőképpen nevezik: egyesek a „fluidikus megkettőződés” az „asztráltest exteriorizációja vagy kivetülése”, illetve a „kéttestűség” fogalmát használják, másik inkább a „testből való kilépés”-nek.
Természetesen a bilokációval kapcsolatban is felébredtek kételyek, s különböző magyarázatok és hipotézisek keletkeztek. Ezek a hallucináció, a tudathasadás és az álomszerű esemény:
Hallucináció: Ha a bilokáció valóban hallucináció volna, az alanynak magának támadna az az érzése, hogy megkettőződött. Ám a hasonmás figuráját mások is valóságosan és közvetlenül érzékelik.
Tudathasadás: Az egyénben különböző ének, tehát különböző személyiségek vannak együtt. Ebben az esetben viszont az alany számára a fizikai megkettőződés élménye nem lenne felkavaró, sőt, teljesen természetesnek érezné.
Álomszerű esemény: Ez a hipotézis a jelenség irreális voltát veszi alapul.
A bilokáció a különböző kultúrákban és vallásaikban mindig is ismert volt.
A sámánok tevékenységére különösen jellemző a bilokációs tapasztalat. Ők ugyanis akaratlagosan képesek transzba hozni és megkettőzni magukat, míg köznapi halandóknál ezek az állapotok nagyon ritkán, patologikus állapotban vagy nagy érzelmi sokk hatására jönnek léte, ám akkor spontán módon.
Bilokációs tapasztalatok:
A bilokáció jelensége csak a szellemet érinti, a fizikai test nem mozdul. Ám a szellem, érintkezésbe tud lépni távoli személyekkel, látja őket, s tud velük kommunikálni. Meg tud mutatkozni előttük úgy, hogy anyagi valóságnak tűnik számukra, ám ha hozzá akarnak érni, csak a levegőt tapinthatják. Ezért is mondhatjuk azt, hogy a bilokáció hasonlít a telepátiához, mivel a kommunikációs feleket gyakran nagy távolságok választják el egymástól.
Befejezésül megjegyezném, hogy a bilokációs kísérletek során nagyon óvatosan kell eljárni. „Távollétben” nem szabad felébreszteni a kísérleti személyt, mert ha megakadályozzuk, hogy a szellem rendben visszatérjen a testbe, könnyen előfordulhat, hogy valamilyen agyi károsodás lép fel.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum