mikor ez este...2010.10.30. 12:56, csárádi edit
angyalszárnyon, puhán, lesve, letelepszik közeledbe, csillagszemmel, álmodón kérdi meg mindenkor: mi volt a baj mára, milyen csatát vívtál, mennyit nyertél, veszítettél, volt-e értelme, hogy felkeltél és elindultál, lényegében mit csináltál, hasznos volt-e, vagy csak bátor, meghunyászón elsompolygós, vagy győztes hadúrnként vonulós, csillaghunyorgással lesi lépted, megsimogat, befed téged, hagyja, hogy levonuljanak válladról a vihar-fellhők, nagy csatákat is legyőzők, álomkarok simogatnak, nem, még nem engeded magad, nem adod az ébrenlétet, lassan, szépen számbaveszed napi utad, megmosolygod, elfelejted, álomképbe sűríted, esetleg csak nyújtózol, kérded lényed mit is kéne még most tenned: s lényed a melletted szuszogóra mutat, odabújtat, megcirógat, elringat és álomba hajt, elmeséled előbb napi utad, s kérded őt is mondja el hőstetteit nappaloknak, simogasson, cirógasson, oltalmazzon, álmot hozzon, erőt adsz, hogy erőt adjon, hitet, reményt, vágyat szítasz, csillapítasz, s az Este átkarolván, puhán, lesve végigkísér, csillagszemmel néz reád, sötétsége álom-mámort hint szemedre, s belül, vagy kívül álom-földön helyre kerül minden, amit ma nem sikerült helyrehozni, szív megbékül, lélek csendesül, hogy Hajnal, a bíbor-bársony köpenyében újból fénybe vonjon...s új csatákra hajnalpírral felvértezve indulj...
|