Az európai szerzők nyílt levele az európai döntéshozókhoz (2015. október 22.)

Védjék meg a szerzőket, őrizzék meg a szerzői jogot!

Mondjuk ki nyíltan: mi, európai szerzők, nem értjük, hogy Önök miért akarják mindenáron „megreformálni” a szerzői jogot.

Az Európai Bizottság célt téveszt, amikor a szerzői jog megnyirbálásával akarja elősegíteni az „egységes digitális piac” kiépülését, hiszen szerzői jog nélkül egyszerűen nem születhetnek műalkotások. A szerzői jog meggyengítésével azt a forrást apasztanák el, amelynek táplálnia kellene a még csak kibontakozóban lévő digitáliskönyv-piacot. A szerzői jog meggyengítésével az irodalom lesz szegényebb.

A szerzői jog nem akadályozza a művek szabad mozgását. Szerzői jogaink átengedésével lehetővé tesszük, hogy műveinket az összes országban megismerhessék, és az összes nyelvre lefordíthassák. A művek szabad mozgását akadályozó tényezők sokkal inkább gazdasági, technológiai, fiskális jellegűek, tehát nem a szerzői jog, hanem a monopóliumok, a zárt fájlformátumok és az adócsalás ellen kellene felvenni a harcot!

Amikor az Európai Parlament – lényeges módosításokkal – elfogadta Julia Reda jelentését, újra megerősítette, milyen fontosnak tartja a szerzői jog megőrzését és a különböző alkotótevékenységek törékeny gazdasági egyensúlyának megóvását. Ezzel egyidejűleg azonban meggondolatlanul szabad utat engedett a szerzői jogot megkerülő kivételeknek – e kivételek körét az Európai Bizottság szabná meg, szélesítené ki, hangolná össze, tenné kötelezővé, olykor tudomást sem véve arról, hogy egyes tagállamok már kialakították a saját szabályrendszerüket, és ezek az adott országon belül eleget tesznek az olvasói és egyéb felhasználói igényeknek.

A kivételek egyre bővülő köre vajon tényleg elősegíti majd az alkotást? Archiválás, digitális kölcsönzés, oktatás, kutatás, szövegekben és adatbázisokban való keresés, transzformatív felhasználás, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek, gazdátlan művek... – vajon hányadik kivétel után jutunk el oda, hogy a kivétel lesz a szabály, és a szerzői jog a kivétel?

A szerzői jog számunkra lényegi kérdés, hiszen ez teszi lehetővé, hogy gazdasági és erkölcsi jogokkal rendelkezzünk a saját művünk felett.

Egész európai irodalmunk erre a talapzatra épült: a szerzői jog minden országban anyagi javak forrása, következésképpen munkahelyeket teremt. Biztosítja az alkotáshoz szükséges pénzügyi hátteret és a tág értelemben vett könyvpiac fennmaradását, az idetartozó összes szereplővel és tevékenységgel: a szerzői jog jövedelmünk alapeleme. Lehetővé teszi, hogy learassuk munkánk gyümölcsét, ezáltal biztosítva szabadságunkat és függetlenségünket. Nem akarunk visszatérni a mecenatúra korszakához, nem akarunk esetleges állami juttatásokra szorulni: a munkánkból szeretnénk megélni. Az írás mesterség, és nem hobbi.

A szerzői jognak köszönhető, hogy az elmúlt századok során egyre szélesebb rétegek juthattak könyvhöz. Ugyanígy a szerzői jog teszi majd lehetővé azt is, hogy a digitális alkotások köre fokozatosan bővüljön, egyre nagyobb tömegekhez érjen el. A szerzői jog a múlt öröksége, de egyúttal az új technológiákkal összeegyeztethető, korszerű eszköz.

Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy egymás ellen fordítják a szerzőket és az olvasókat. Az irodalom nem létezhet szerzők nélkül, és értelmetlen olvasók nélkül. A szerzők alapvetően nyitottak a világban zajló változásokra és fejlődésre. Nincs senki, aki náluk hangosabban hirdetné a szabad véleménynyilvánításhoz, a szólásszabadsághoz és az alkotói szabadsághoz való jogot. Fontosnak tartják a gondolatok szabad áramlását és a tudás megosztását, hiszen ez adja létük értelmét. Elsődlegesen maguk is olvasók, csak aztán szerzők.

Mi, európai szerzők arra kérjük az európai döntéshozókat, hogy ne tágítsák tovább a szerzői jog hatálya alól kivont kivételek körét. Semmilyen esetleges „ellentételezés” nem helyettesítheti a művek kereskedelmi forgalmából származó bevételeket – és a szerzők már így is egyre kiszolgáltatottabb anyagi helyzetben vannak. Azt kérjük Európától, hogy harcoljon a „mindent ingyen” hazug elve ellen, mert ebből kizárólag a nagy internetes terjesztők és egyéb tartalomszolgáltatók húznának hasznot. Azt kérjük Európától, hogy segítse elő a jobb értékmegosztást a könyvpiacon, mindenekelőtt a digitális világban, tiltsa meg a szerzőket méltatlanul hátrányos helyzetbe hozó szerződési kitételek alkalmazását, és határozottan lépjen fel a műveinket érő kalóztámadások ellen.

Önökön is múlik, megmarad-e az alkotók szabadsága és az európai kultúra életereje.

(Fordította: Lőrinszky Ildikó)