December  vége  holnap  karácsony ,mint  barátom mondta fűteni  kell 

nagy  lélek lebbenésű az est  s a csillagokba  merítkezel.

Liliomos láng  énekel a tűzben  már hatvan éve ,hogy létezel 

 ölelsz-ölsz   tiszta vízben mosdasz   csendedben tündér  énekel. 

Valami nagy fehér álom  lep be  meleg a föld  él a fű  

kétezer éves titok dobban  a tél  mese tavasz  szerű     

December  vége  holnap  karácsony   a Bakony ámult  ájulásra  vár 

van  valami az oltár fölött ,ami nem  halandó  nem  sivár    

Lehet a létben lét fölötti   ,ami csak sejt  nem tud az ember   

de  egyetlen zsoltár elég,hogy  mosolyogj az  istenekkel.

Ugatás-láncok  és  ostor  lámpák...kint az  üstben kocsonya  fő 

valahol  elrendeltetett  létezésből  lett   jövő.    

December  vége  holnap  karácsony  ki e sorokat   veti  leírja  

úgy  halhatatlan   halandó   mint volt a fiú  József  Atilla.   

Kusza  felhő   ákom-bákom  a Plejádokat sem  látom     

de  pára ölében illat  száll   életadó  édesanyák. 

Ők  és csak is ők  végül a   szabaddá  szentté  válók  

minden háborún túl is  megszentelt  otthonhoz  találók.  

December  vége  holnap   karácsony  az  éjszaka fekete  szántás   

nem  eset hó, hogy elszikrázza a  betlehemi  áldást. 

Olyan fölöttem  a sötét, mint túl korai szemfödél   

Isten álmából az ember, ha föleszmél  sose fél. 

Nagy   V-betűt  olvas  szürke gémek  rejtjeles útját 

fölemeli  szívét  egészen  küszöbön hagyja  balladás  múltját. 

              2014. Karácsony hava, Parád.