- Gyerekek, ma egy nagyon rég élt emberről, Julius Caesarról tanulunk, helyesebben a neki tulajdonított "Alea iacta est" szállóigéről. Zsuzsika, miért nézel olyan elborzadt szemekkel?
- Tanár úr kérem, ilyeneket soha nem mondott a kutyám...
- Szóval Caesarnak hívják az ebet. Nem róla beszélünk, ez egy római császár volt.
- De csak júliusban?
- Nem szeretnék belemenni a dolgokba, kislány. Hosszú! Egészen más naptárt használtak, azt sem tudom pontosan, mikor született. Akkor még az uralkodók születési időpontját sem jegyezték fel csak a halálukét. Egész máshoz kapcsoltak mindent. Alig lehetne kiszámítani...
- Tanár úr kérem!
- Mondjad!
- Akkor a halálukat ki lehet számítani?
- Csak az időpontot visszamenőleg, kisfiam, de térjünk vissza az említett közmondáshoz.
- Ne térjünk, még ne, mert ez olyan furcsa!
- Drága jó Lajoska, most az egyszer megúszod intő nélkül. Akkor csinálunk egy rövid lazító szünetet, hogy az értetlenkedést eloszlassa ez a szöveg. Természetesen így nem érthető, mert nem magyarul, hanem egy egészen másmilyen nyelven hangzott el. Tehát kezdjük el a lazulást! Három gyerektől szeretném megkérdezni, mi a kedves édesapjuk hobbija. Osztály, kérem emeljék fel azok a kezüket, akik apukájának van hobbija! Érdekes, azt gondoltam többen lesznek.
Az osztályban egyetlen gyerek emelte fel a kezét.
- Nagyon drága, tanár bácsi. A nagyanyám lakását kellett eladnunk, hogy vehessünk egyet, mert apukám nagyon szeretett volna Kardosékhoz képest nem egy lecsúszott senkinek látszani. Ők vettek egyet.
- Hobbit?
- Igen, sóval darált forrásmintákat kerekít a tulajdonos beleegyezésével.
- Irénke, ezt meg én nem értem, bizonyos idegen nyelven beszélsz. Én nem egy borzalmasan drága szerkezetről beszéltem.
- Nagyon furcsa, tanár bácsi, rá van írva, hogy Pancseroszkóp.
- A "hobbi" ezek szerint a cég neve lehet. Na elmagyarázom nektek, fel is írom a táblára, ez egy angol szó, azt jelenti, hogy kedvenc tevékenység. Ilyenjük van a drága édesapátoknak?
Erre az osztály gyerekének összes keze - általában kettő volt nekik - a magasba emelkedett.
- Nyújtózkodtok, nyújtózkodtok? No, az nagyon egészséges. Tomikám, az édesapád mit szeret csinálni?
- Tanár úr kérem ő fejt.
- Keresztrejtvényt?
- Igen.
- Nagyon becsülöm édesapádat! Mindig a csodáltam a tetteikben konzervatív embereket, akik nem álltak be a trend - milyen csúnya magyartalan szó - sodrásába, és az értékekkel törődtek. Tehát édesapád rejtvényújságokat fejt. Minden tiszteletem!
- Nem, tanár úr kérem. A fater állandóan elüli a számítógépet, anyuval nem tudunk még a közelébe sem jutni, mert a papa rögtön felcsattan.
- Most még jobban tisztelem. Szóval képernyőről képes olvasni? Pedig az egyesek szerint fárasztóbb, mint papírról. Szerintem nem, mert fel lehet nagyítani a betűket, de ezt most ne halljátok meg gyerekek! Csak azért teszi, hogy ti, anyukátokkal együtt a természet lágy, vagy kemény ölelésében sportos életet élhessetek, fussatok, nézegessétek a faleveleket, meg ilyenek.
- Aha. Sosem gondoltam volna az öregről, de most akkor megtudtam. Köszönöm tanár bácsi! Azt nem mondtam, hogy minden este szilvázik is, ő szilvóriumnak nevezi.
- Tisztelettel meghajlok nagysága előtt, puszta példamutatásból, egészséges, folyékony növényi táplálkozásra szoktat titeket.
- Az én apukám is fejt, tanár bácsi.
- No, papírból, vagy képernyőről?
- Egyáltalán nem így csinálja. Munka után a haverokkal elmegy a klubba - irodának is szokta nevezni - és akkor ott fejtenek. Borfejtésnek hívja, pedig anyu meg merne esküdni, hogy minden mást is vedel. Este hazajön, körbekergeti a mamát az egész házban, én meg úgy kell tegyek, mintha nem látok, nem hallok semmit.
- Soha nem gondoltam, hogy ilyen példás emberek a szüleitek, egyre jobban örülök, hogy az osztályfőnökötök lehetek. Édesapád az alkoholizmus ellen küzd. Már-már Don Quijote harcot vív, a környezetéből megpróbál mindenkit leszoktatni és átirányítani az egészséges borfogyasztásra. Titeket önfegyelemre tanít, mert az élet anélkül nem megy. Sárika, nálatok mi a helyzet?
- Az én édesapám fejt.
- No, mennyi fejtő! Szenet? Bár az lehetetlen, a munka nem lehet hobbi.
- Ő tehenet fejt. Este szokta így mondani, reggel azt mondja fej. Szereti csinálni, mert a fejőnők olyanok, mint a mosónők, korán halnak. Azt mondja apukám, mind kihaltak és most egy nagy tehénvállalatnál bio-tejkitermelő. Esténként gyúr, megiszik egy félliter pálinkát és egy liter bort. Szerinte ez kiváló antioxidáns.
- Csodálatos! Édesapádnak a munkája a hobbija. Boldog az az ember, aki ilyen szerencsés életet él és annak a gyermekei is, akik láthatják ennek a gyümölcsét. Hiszen tej, élet, erő és egészség. Pálinka! - a tanár hangja egy kicsit elbizonytalanodott - Sterilizáló - vágta ki – Bor, bor, borzasztó dolog lenne, ha nem lenne borz... Nagyon kedves állat, de a folyékony ital is csupa vér és egészségképző.
Samuka, a hátsó padból, mint egy adóellenőr, vámhivatalnok vagy bírósági jegyzőkönyvíró gyűjtötte az információkat, majd megszólalt.
- Tanár úr, megtudhatnánk a maga hobbiját is?
- Ó hogyne, drága gyermekeim, de talán előbb le kellene vezetnünk az órát... Mégis engedek az erőszaknak, megmondom, nekem ez a mondás, az "Alea iacta est" a hobbim. Már évek óta csinálom. A kiskertem tele volt elvetett kockákkal, ugyanis a latin szöveg magyar változata, “ A kocka el van vetve”. Valaki egykoron igen jó termésről mesélt, de csak hitegetett. Ha a kocka el van vetve, jól kell öntözni és kikel magából... Azt nem mondta meg, hogy az ilyesmit nem vetik, hanem ültetik, esetleg dugványozzák. Ma reggel, szokásos másnaposságom után - elnézést, minden nap után egy másik következik, arra céloztam -, éppen hogy a fejem nem vertem a falba. Felkapáltam a kiskertemből nyolc zsák odavetett dobókockát és kihajítottam az összes palántát, virágot meg ilyen zöldellő tudjátok miket. Beültettem teraszomat térkockákkal, várom a jó termést.
Samuka jegyzetelt.
- Tanár úr, maga kilóg a sorból. Nem fejt, hanem fejtelen, vagy fejetlen fejtő.
- Ö, ö, ö... Samuka, ha így folytatod, holnap téged kérdezlek ki Julius Caesarból. Arról is, amit fel sem adtam
- Rendi tanár úr, kezet rá! Órák után megyek, felmérem a helyzetet. Felezünk, menedzselem a vetést és garantáltan sikerfejtésre számíthat kockaéréskor. Addig szerezzen be jó néhány fejtőt és fejtőnőt!