2014.03.04. 07:49, Farmosi László
Nagybetűs vasárnap tavasz elő .
csupa lélektánc az idő
Nap áradás hűvös földillat
a fénylények a szívedbe írnak
Kik Ők ötven éve fogják kezed
köréd gyűlnek nem árvák sohasem
Már ott van velük édesanyád is
s benned mélyre rejtve az a másik
A csillagokkal egy önvaló
Teremtőd is az Örökkévaló
A március is egy darab az Édenből
széncinegék esznek a tenyeredből
Úgy mint akkor újra elgondolod
a vén sparheltben vidám tűz ropog
Varázsolsz miként egy angyaltól láttad
gyújtóst hasítasz lobogó gúlákat
Boldogan megbékélsz jó az életed
átölelhette Őt ráncos kezed
Az akkor még pici kölyök pracli
bár nem tudtál még annyi szeretet adni
Az égből a másvilágból voltál
az első kiejtett szavad volt az oltár
Lám mintha ma lenne nem felejted
vele ébredtél és újra teremted
Sóhajok fölött ott legbelül
ahol soha el nem idegenül
Ölébe bújsz újra nem csak gondolod
áldott érintések mozdulatok
Biccentő fenyők hintázó ágak
suhogó hers fehér gerleszárnyak
Pici pördület szélörvény ámulás
bársonyos barka tündér álruhás
És az égre író madárraj íve mint
levett kendő fogasra terítve
Mint egy napszagú kecskelábú asztal
felszegett kenyér táplál vigasztal
Tőle tanultál meg keresztet vetni
évekig nem kellett templomba menni
Elég volt nézni mosolygós arcod
hozzánk jöttek haza a harangok ...
2014. Kikelet hava, Darvas.
Csősz József:
FÉSZEK
Télen kihűlt, de nyűtt oszlopon vár.
Néhány gallya már helyén sincs talán,
de nem foglalta el másik madár,
mert természetben erkölcs nem talány.
Pedig az ember állat fölé nőtt:
egyik gyarapszik, más meg ráfizet,
s felhőt kereső szürke házak közt
otthonukból elűzött emberek.
Új kunyhóváros áll a liget fái közt,
amíg a dózer mindent elsimít,
hús-vér lakókon fél ország röhög,
mert igaz rendben és sok pénzben hitt.
Fent paloták sora, európai s világ-
színvonalú, nem emberméretű.
Lent hajlék helyett hűs betonkockák
zugai rejtik el, ki tudja, keserű
a megszáradt kenyér tartály alján,
de még élni akar ösztönösen,
s irigykedik: oszlop magaslatán
egy régi fészek meleget terem,
gólyanemzetség emberit üzen!