Egyenetlenségek2013.05.26. 07:50, Boér Péter Pál
Utolérhetetlenek ezek a régi mesterek! Mi lecsúsztunk az olajjal síkosított veremcsúszdán, már csak egy színnel dolgozunk. De most, itt, a restaurálási munkálatok kellős közepén, az első vakarásom ámulatba ejt. Nem azért, mert olyan jó felkaparó vagyok, hanem a fehér, ezüst és opál pöttyfröccsök keverékéből tárul elém, egy briliáns kompozíció. Azt hiszem, a mesternek tudnia kellene, hogy lehet másképpen is festeni, mint mi... Sőt! Na lássuk a továbbiakat. Ez hihetetlen! Alig kapartam egy picit, máris szabályosan kerek, mindenféle színű cseresznyealakú köröket tártam fel! Egyre érdekesebb ez a restaurálási munka. Mondhatja bárki, nem unalmas, sőt, a világ leg-vérpezsdítőbb tevékenysége. Igaz, az elemzéshez csendre lenne szükségem... Jó néven venném, ha körülöttem alábbhagynának a felesleges és szándékos zajártalommal. Van aki dalol, van aki fütyül, de ami közös bennünk, mindenki kapar. Egy picit megütöm a vésőmet, s lám, ez hihetetlen, azt hittem, sosem juthattak a művészetek ilyen magasságra! Szimmetrikus, kovácsolt vasrácshoz hasonló figurák sorakoznak egymás mellett. Milyen érdekes, a mester, a hőskorok mestere, ismételt. Ugyanaz a motívum, számtalan egymásután fonódással teljesedik ki... Gyönyörű! Már alig merem vésőm kobakjának csapni ezt a pici kalapácsot, s lám, még százszor érdekesebbet találok! Némi asszinkronizmusban, nem teljes párhuzamban, a hosszúságok egyenetlenségével, csíkok helyezkednek el egymás mellett. Köztük, alattuk, fölöttük és mellettük, kávéscsésze átmérőjű, sokszínű körök derengenek. Most kicsit feljebb kopácsolok, és hihetetlen különböző vastagságú és színű vonalak tökéletes párhuzamosságával találkozom. Mester, jöjjön, nézze mit találtam!
- Hé csákós! Dobd le azt a csavarhúzót és finommechanikai kalapácsodat! Kapd el a spaklit, itt egy rendes véső és normális kalapács. A többiek már egy egész falat letakarítottak, te meg a szádat tátod és nézed a vakolatot. Kaparj, mert holnap estére, készen festve át kell átadnunk! Pénzes a megrendelőnk! Nyomd a munkát, te félálomban andalgó buborék! Amilyen holdkóros vagy, képes lennél visszaállítani a rolnizást, csíkozást, formázást. Nem hogy te, vagy ti, de már én sem tudnék rendesen megcsinálni egy ilyen cifra csíkozást. Arról nem is beszélve, hogy ötvenszer annyi munkáért tízszer kevesebbet fizetnek. Tehát haladni kell a korral. Nyomd, különben nyolcvanheten várnak a helyedre. Kapsz egy fél órát, hogy behozd merengő lemaradásodat! Aztán neki lehet állni javítani, ketten már festenek. Ma ilyen műveket csinálunk! Éppen azon gondolkodok, hogyan lehetne megoldani a rengeteg felesleges egy színfestés kihagyását, a színtelen, festék nélküli szobafestésre áttérve. Ha megengedsz magadnak még egy múltmerengést - nem kell szólnod, úgyis észreveszem -, rolnit csinálok belőled!
|
Hát ilyen az élet! Vagy dolgozunk, vagy merengünk!