A zsebében kotorászott,amit talált aprót lassan kimérten egymásra rakosgatta 75ft,három kisfröccsre elég.
Lehajtotta a fejét és a piszkos padlót nézte,mászott egy kis fekete bogár ami időnként megállt és a fenekét a padlóhoz ütögette.
Holnapra nem lesz mit ennem,megfogta a botját nehezen felemelkedett,érzete,hogyan tódul az agyába hirtelen az összes vér, ilyenkor pár másodpercig nem látott semmit csak zúgott a füle.
-Ágikám,még két italt kérek.A fiatal telt csinos pultos lány hang nélkül szolgálta ki,egy fillérje sem maradt.
Visszarogyott a faszékbe,ránézett a két pohár szódás borra és az villant át az agyán,az ember akkor közelít biztosan a vég felé amikor már semmi nem ad örömöt,sem a rang ,a hatalom,a hírnév,testi szenvedély vagy éppen az ő esetében az alkohol.
Mit kerestem én itt, ezen a szaros,nyomorúságos földön,amikor az emberek olyan távol kerültek egymástól,mintha kialakult volna valami idegen faj és az egyik kerüli, megveti a másikat.
Elmosolyodott,és megitta a fröccsöket.

**
-Anyus kis drága,merre találom a nyakkendőmet amit a Tibor ballagására vettem?
-Nem találom sehol,pedig ide raktam az öltönyös szekrénybe,a többi nyakkendő közé.
-Ha odatetted ,akkor ott van,felelte egy ötven körüli elhízott szép arcú asszony,
mindig rajtam keresed a szarjaid,szedjél valami vitamint mert már mindent elfelejtesz,keresd meg.
-Egyébként ott van a zöld csíkos,teljesen megfelel egy ilyen alkalomra,úgyis letéped magadról és összegyűröd.
Vincze megállt a tükör előtt,megkötötte a nyakkendőjét amit az öltönye zsebében talált meg,és jó hosszan nézte magát,zömök jó tartású,teljesen kopasz férfit látott-úr isten, de vén marha lettem.
Bezárták a lakást ,az udvaron kerülgették a csirke meg más baromfi szart,az asszony lecsípett a szép érett nagy szemű kecskecsöcsű szőlőt,beültek az új autóba,amelynek kellemesen ingerlő friss illata közölte velük,ez is sikerült,igen már a miénk.
Két gyermekük volt ,Tibor aki joggal az apja szeme fénye,és Rozika ,aki egy picit rosszabbul sikerült,lassú felfogású,butácska egyszerű kis lány ,nem is erőltették semmilyen iskolába,otthon segített,dolgozott,az ő világa a föld az állatok szeretete volt.Nevelt nyulakat,disznót,kecskét,amit ezekkel az állatokkal tenni kellett ő példásan tette,külön neve volt minden jószágnak és értették is ezt a nyelvet.Mind a mellet szép kis hasznot termelt, megbízható rendszeres anyagi forrást.Nagy mellű,erős csontú széles farú lány volt,aki egy 60-kg zsákot erőlködés nélkül rakott a vállára.
Tibor más volt,csecsemőnek is igazi szépség volt,és később sem fordult vissza ez a folyamat,helyes kamasz fiúból ,igazi fess emberke lett a nők nem kicsi örömére.
Könnyedén vette az iskolai akadályokat is,színjeles volt mindenből,neki az autók jelentették a kerek világot,illetve azok gyógyítása,így tehát autószerelő lett,megtoldva egy érettségi bizonyítvánnyal.
Még csak a második ipari osztályos volt.de a faluból a gazdagabbak kiknek már nyugati autójuk volt hozzá vitték ha gond támadt a kocsikkal ,márpedig egy autóval valami oknál fogva mindig van szerelni való.
Hatalmas házat építettek a szülök,a ház alatti nagy pincerészt műhelynek átalakították és Tibor ott oldott meg minden problémás műszaki gondot kellő ráérzéssel és precizitással.
Az évzárón egyedül őt említették név szerint ,mint az iskola díszét példaként emelve a többi gyerek elé,vörös oklevéllel végzett az iskola megalakítása óta először.
Anyja ,apja ott főtt, a nekik szokatlan öltözetben a negyven fokos melegben,Vincze szívét büszkeség töltötte meg,no gondolta ,lassan révbe ér az a kis szaros,előtte az élet, legyen szerencséje,én meg vigyázok rá.

**
Vincze 1957 kezdett a Csepel Autó gyárban mint lakatos,itt ismerkedtek össze az asszonnyal aki szabolcsi lány volt, egy nap az anyja közölte vele,lányom felnőttél,én tovább nem tartalak el ,holnap elindulsz Budapestre és kezd meg az életed.Ez nagyjából így is történt annyi módosítással,hogy nem Budapesten kötött
ki ,hanem Szigethalmon, a gyár munkás szállóján.
Itt ismerkedtek össze egy Zárai -Vámosi esten Olga már 20-éves volt nagyon jól tudta család kell, mert kifut az időből és vénlány marad.Szép lassan elkezdődött közöttük a kapcsolat,de csak a férfi részéről volt érzelmi szál Olga másban spekulált,biztonságot,menedéke

t keresett.
Elérkezett az esküvő ideje is,a menyasszony szemmel láthatóan áldott állapotban volt,a nagy esküvői csokor itt már keveset segített.
Vettek egy telket Varsányban s mivel mindketten jól kerestek OTP hitelből felépítették a falú legnagyobb házát,kétszintes,négyszobás, két fürdő szobás,külön mosdóval,ház alatti hatalmas pincével ellátott hatalmas házat.
A kis utód Tibor ekkor már két éves volt,féltő szeretettel óvták nevelték,de inkább a férfi mint Olga asszony.
Olga lusta volt,szeretett csak úgy üldögélni,ábrándozni,főzni nem tudott,és bizony nap közben is sokszor lefeküdt,pedig a nagy kertben no meg az állatok miatt lett volna mit tennie.
Vincze szerette az feleségét,hát elnézte ,megfőzött ő ,ellátott a ház körül mindent és a kis Tibor ott sürgölődött körülötte,lesve az apja minden mozdulatát.
A hosszabb együttélés során Vincze lassan megértette,hogy a felesége szerelemmel nem szereti őt,fájt a férfinak a felfedezés,de nem tudott mit tenni,bele törődött.
A gyár is fejlődött az idő szörnyen rohant,Vinczéből diszpécser lett,több lett a fizetés kevesebb a fizikai munka,kapcsolatai szélesedtek és hozzáfért ahhoz is ami nem az övé,lopott,kurrens lemezeket,zártszelvényt és mindent amihez lassan hozzáfért.De ebben az időben a kis havi keresetet mindenki így egészítette ki,hazug ideológiára épített izmus,a gyakorlatban a mindennapokban nem működhetett rendesen.
Az akkori politikai erőt sokkal jobban zavarta az egyén mentális fejlődése,mert aki okos azt nehezebb becsapni,megalkuvásra kényszeríteni.
Vincze pártag volt,de leszarta a folyamatos ás álságos párt ideológiát,nem volt hülye csak megalkuvó,a párt felé a kötelező lépéseket megtette így békén hagyták.A házasságuk lassan de biztosan végérvényesen megromlott,ennek ellenére 1976-ban megszületett Rozika.
Az asszonyt lekötötte a kis apróság ellátása ő meg egyre jobban eltávolodott,minden szabad idejét Tiborral a műhelyben töltötte,munka volt bőven,a fiú ügyes volt szerette amit csinál,lassan kezdtek gazdagodni,már többszörösét keresték ami az igényük volt.Vincze megvette a házuk mellet álló hatalmas föld területet,gépeket vett ,traktort és minden eszközt ami a föld munkához vetéshez,permetezéshez,aratáshoz kell.
A helyi Mgtsz-töl leadásra vett malacokat, amelyeket öt hat hónap alatt táppal és moslékkal felturbózott,volt olyan év,hogy harminc, negyven 110-120kg disznót adott le,kazalban állt a pénz,mindenük megvolt kintről nézve még a boldogság is,de ez csak a látszat volt.A két testvér nem szerette egymást két teljesen más felépítésű ember,egy okos és szép,egy butácska és csúnyácska,személyes ellentéthez az első pont ami nagyon látszott.A megmagyarázhatatlan tragédiáknak,baleseteknek,sosincs szimatolható előjelük,emberi kelepce,csak megtörténnek.Előbb az asszony került nyugdíjba,két évre rá Vincze is.A föld fordult néhányat,és a lepel lehullott a kommunista tervgazdálkodás életképtelenségéről,a hazug, ember idegen izmusról,amit paradox módon a kapitalista tőkések láttak el pénzel.Megkezdődött Magyarország,szégyenteljes, a szabad rablás időszaka,akik mára hatalommal és gazdagsággal bírnak sorra mind ott adták el a lelküket az ördögnek,és kivétel nincs,mint ahogy csoda sincs.Pártitkárból,demokrata lett,a szaros gatyát kimosták és ,hogy semmi sem látszódjon még ki is fordították,a mai bal és jobb oldali politikusok szépen követték egymást,hogyan váljunk állattá a hatalomért című játékban.Akik csak szelíden és tisztességesen éltek a koncból nem kértek mert volt gerincük azok,kezdték érteni miről volt szó idáig,és mi fog következni.

**
A fiú nem csak a szakmájában volt az első,de nagyon tehetséges sportoló is volt,ügyesen focizott és a helyi labdarúgó klub szívesen látta,Vincze meg ment a fia után mindenhová,bejárva az összes környékbeli települést.Sohasem volt ivós ember,de ahogy az asszonnyal végképp megromlott a viszonyuk szinte alig volt otthon,hol meccsen,hol a kocsmában beszélgetett,kártyázott,de az ideje nagy részét a földeken töltötte.
Szeretett egyedül lenni,gondolataiba merülni,ügyes intuitív ember volt tanulás nélkül tudta évről, évre mit kell vetni,mi után és melyik földrészt kell pihentetni.Bőségesen megtermelt mindent a saját állatainak,sőt takarmányból eladni is tudott.
Tibor következő meccse Ráckevén volt,a fiú már délelőtt elment a csapattal,ő ráérősen megebédelt valamelyik vendéglőben és pont a játék kezdetére mindig odaért.Nem szeretett ilyenkor mással vegyülni beszélgetni,figyelte a gyermeke mozgását,élvezte az időt a számára idegen miliőt.A Ráckevei pályát a kis-
Duna partján építették meg,pazar gyepszőnyeg ,kellemes hűs levegő, kulturált környezet.
A hazai csapat már három nullra vezetett és jó iramú látványos meccs kerekedett,Tibor védekező
középpályást játszott,volt egy két szemet és lelket gyönyörködtető megmozdulása,de keménysége néha már durvaságba csapott át.Vincze csodálkozott,mit csinál ez a fiú,a helybeli parasztok szidták mint a bokrot,emlegetve a földgolyón élt valamennyi le és felmenőjét.Vincze nem nézte jó szemmel ezeket az alattomos megmozdulásokat,úgy érintette mintha ő csinálta volna szégyellte magát a fia helyett.
A ráckevei hetes játékos a szögletzászló magasságában kapott egy labdát,a szerelni akaró két varsányi védőt okos cselekkel becsapta és szabaddá vált a kapu felé az útja,és itt szabadult el egy kis pokol.
Tibor két három méterről higanyként ugorva letalpalta szerencsétlen csatárt,,még Záhonyban is hallották a négy láb találkozását akkorát csattant,a hetes játékos üvöltött fájdalmában,jobb bokája,élettelenül lifegett és furcsa kitekert pózban állt.A közönség ordított,egy nagydarab pocakos férfi odaszaladt Tiborhoz és megütötte.A bíró és a rendezők határozottságán múlt,hogy nem lincselték meg,Tibort kiállították,a kapott ütés és a meccs heve még űzte őt és nem fogta fel mit tett és alpári hangon szólt mindenkinek az őt körülvevő gyűrűből. A sérült játékosért mentő jött.Ahogy a vétkes eltűnt a színről,nehezen de megnyugodtak a kedélyek,varsányiak kaptak még két gólt és öt nullával mehettek haza.
Vinczét letaglózta az esemény ,remegett belűről,moccanni sem bírt,gyomrából olyan ingerek szabadultak el,amit félelemnek,féltésnek hívnak.
A mérkőzés után egyből hazament,és nagyon összezavartnak gyengének érezte magát,lefeküdt.Már sötétedett mikor felébredt,gyomra még mindig remegett és egyre csak az járt a fejében,mennyire távol került tőle a fia,mennyire nem ismeri.A műhelyben magánügyekről sosem volt szó csak szakmai szerelési munkákról beszéltek,nem ismeri a fiút,sem az örömét sem a bánatát,egyáltalán a lelki életét semmiképp.
Felesége nem volt otthon,de ez nem is érdekelte,kiült a hűs terasz alá és inni kezdett,konyakot sörrel,és várta a fiút.Tudta ,hogy Tibor sosem iszik és ismeret a kocsija hangját a Subaru kis duruzsoló járását.
Sokat ivott már,de nem volt részeg csak nyomott és keserű nagyon keserű belül a lelke,hallotta,hogy megáll egy autó ,de ez nem a Tiboré.Nehezen felállt ,kiindult az utca irányába,egy fehér Reneult Megane állt a sötétben,látta messziről,hogy két férfi ül benne és egymás felé fordulva beszélgetnek,közelebb érve felismerte a fiát,megvárom gondolta magában és feltétlenül elbeszélgetnek,de legalább is látni akarta a fiú arcát.
Az álló autó mellett egy motoros férfi ment el,most ismerte fel Tibor mellett a pilótát,a csapat kapusa,hosszú vékony gyerek.Kényelmesen nekidőlt a húszéves fenyőnek és várt,kellemes nyáreste volt tele csillaggal az ég,tücsök sereg húzta a beléjük kódolt hangokat,a két fiú a kocsiban hosszasan megcsókolták egymást,majd szétválás után még egyszer.Vincze egy pillanat alatt szín józan lett a megdöbbenéstől,elindult a kocsi felé,a kapu nyitásra Tibor kiszállt és az autó elhajtott.
-Szia fater,nem bírsz aludni?
Vincze hatalmas ökle ekkor sújtott le először a fiú fejére,az ütéstől Tibor betántorgott az árok felé és össze esett,bedőlt az árokba,nem bírt felállni imbolygott ülve és a fejére esett.
Vincze olyan könnyen emelete fel fia nyolcvan kilóját.mint egy kölyök macskát és brutálisan még egyszer megütötte a fiút,az az aszfaltra zuhant és nem mozdult.Hallotta ,hogy valaki lépdel mögötte a felesége volt-mi történik itt?kérdezte.
-Ez a homokos barom,itt smárol a házunk előtt a Brinyóék fiával,ennyi történt,mondta lihegő,remegő hangon levegő után kapkodva,és sarkon fordult és lassan támolyogva beindult az udvarra.Leült az asztalhoz és az üvegből megivott vagy két deci konyakot,ráborult az asztalra és keservesen zokogott,öklével verte a kemény tölgyfa asztalt.
-Németh Vincze!rázta valaki a vállát -térjen magához,kérem szedje össze magát velem kell jönnie,a nyál kibuggyant alvás közben a száján,még kába volt ,de érezte a hangsúlyból ki lehet az.
A körzeti rendőr volt.-A felesége hívott minket,hogy ön több alkalommal megütötte a fiát,akit súlyos agyrázkódással kórházba vittek-Megütötte a fiát,uram?kérdezte a fiatal rendőr.
-Igen uram,megütöttem,válaszolta síron túli hangon,ez már nem ő volt.
Ránézett a feleségére-Ezt merted tenni velem?-Nem hagyom,hogy agyonverd a gyerekem te állat,ehhez a gyerekhez neked semmi közöd,ha dől a világ hát dőljön egészen-mondta az asszony-Sem a Tibor, sem a Rozika nem tőled van, te szemét állat-és szembeköpte a férjét.
-Erre semmi szükség asszonyom,viselkedjen,-mondta a fiatal rendőr.
-Vincze?Megbilincseljem vagy nyugton marad.-Tegye amit jónak lát-felelte Vincze könnyes szemmel.
Beült a rendőr autóba,és lebicsaklott a feje,hangosan zokogott-Vince bátyám,miért kellett ezt tennie,meghalhat az a gyerek?-kérdezte a fiatal rendőr.
-Nem tehettem mást,elborult az elmém,-mondta Vincze-Az én gyerekem nem lehet buzi,nem lehet buzi,természet ellenes,gusztustalan,nem ezért neveltem,nem erre.
-Kakasnak tyúk a párja,férfinak nő,nincs más út,vagy ha van én azt nem ismerem ,és megvetem,ez nem méltó egy emberhez.-Azt bánom,hogy nem öltem meg,neki is jobb lenne meg nekem is.
-Álljunk meg uram,hánynom kell.

**
Vincze a kihallgatáson részletesen elmondta mi és ,hogyan történt,arra a kérdésre megbánta e tettét,halk ,erőtlen nem volt a válasz.-Németh úr-szólította meg az ügyeletes tiszt-végeztünk haza mehet,azt azonban most mondom,ha a legkisebb panasz érkezik önre,előzetesbe helyezem-megértette!-Igen ,uram megértettem.
-Távozhat.
Hajnali fél három volt,a varsányi Fő úton egy mackós zömök alkatú férfi lépkedett ,meg meg állt nézte a rázuhanó csillag milliárd eget,látott egy hulló csillagot és úgy rémlett gyermekkora meséiből,hogy ilyenkor meghal valaki és a lelke száguld az ismeretlen cél felé.
Ismerős volt minden ház,és háznak lakója akik még javában élvezték az álom ezernyi képét,milyen furcsa gondolta,a mai naptól kezdve már semmi sem jelenti azt ami tegnap volt.Összetört a régi nézőpont,összetört egy ember,és széthullott egy család ami negyven évig a hazugság és csalás,aljasság mezsgyéjén billegett.
Mennyire törékenyek az emberi kapcsolatok,és mennyire alaptalanok a biztosnak vélt kötelékek,aljas lett az ember,és vele együtt a világ is,de szembeköpném a jó istent ha volna,hogy így magára hagyta az embert.
Hatvanhét évet leéltem,a semmiért,nem kellett volna,ez nem élet inkább csak próba vagy játék,játék az emberrel mint ahogy a macska játszik a biztos pusztulásra szánt egérrel.
Megjött az asszony,nem nézett rá felrakott egy kávét és a levegőnek mondta maga elé-Elválunk Vincze.
-Rendben-felelte.Az asszony folytatta,-És mivel itt minden a két gyerek nevén van,szeded a motyód és eltakarodsz,nem érdekel hová mész és kihez,a híd alá,vagy a föld alá-de innen el!
-Aljas,hitvány ember vagy Olga, felcsinált valaki és velem neveltetted fel a gyerekeket és ezek a gyerekek az én gyerekeim is,bárki is az apjuk,mert azokat a pillanatokat amit velük megéltem,senki sem veheti el tőlem.
-Két napot kapsz,hogy ami a tiéd pakold és vidd-ha nem így lesz,telefonálok a körzetinek,hogy megütöttél-megértetted!-üvöltötte az asszony.
-Meg, persze,hogy meg-felelte a férfi.
-És még valamit,-mondta az asszony,-amikor elvettél 12-hetes terhes voltam a korábbi vőlegényemtől ,Tibor nem a te gyermeked,te magtalan vagy-Rozikának,Károly Zsolt a vízszerelő az apja-te kappan vágta a férfihez a nő.
Vincze felállt,kopasz barna feje vérvörös lett,kezei ökölbe szorultak és az asszony felé indult-te rohadt büdös kurva-sziszegte a foga között-ez egész életemet leöntötted a hazugság moslékjával,ha megfojtlak, most az lesz a legjobb egy ríhe ronggyal kevesebb lesz a földön.
-Apa -sikoltott a belépő kis Rozika,és ez fékezte meg a férfit.
-Menj innen ,kérlek.-Te már itt idegen vagy,és nem szeret senki,nem akarunk veled élni-mondta a lány.
A halál hirtelen vág el életeket végérvényesen,volt és többé nincs,de itt egy ember életen keresztül tett erőfeszítését,gondoskodását,létezését ,illúzióját vették el egy pillanat alatt,és a halál ennél kíméletesebb.

**

A Magyar Köztársaság nevében a városi bíróság ,meghozta ítéletét amelyet az érintett felek tudomására hoz.
Felperes Németh Vinczéné az alperes Németh Vinczével szemben kezdeményezett.
A bíróság rendelkezésére bocsátott anyagok alapján megállapította,hogy felperes és alperes között 1954-ben házassági szerződés köttetett a Szigethalmon,házasságból közös gyermek nem született.A hivatalból elrendelt apasági vizsgálat 99,99 pontossággal megállapította,hogy Németh Tibor és Németh Rozália nem vér szerinti gyermeke Németh Vinczének.A bíróság az ingó és ingatlan járulékos kérdésekben a felperesnek ítéli a gyermekek nevén szeplő ingatlant és a közösen vett luxus gépjármű Németh Tibor tulajdonába kerül.
Mivel az alperes nevén érdemben említhető tulajdon nem szerepel ezért a bíróság 750000ft ítél méltányossági alapon.A bírónő még vagy húsz percig olvasta a vagyon megosztás ,a láthatás tilalmára megfogalmazott felperesi kérést.Az ítélet jogerős,amely ellen fellebbezni a Pest Megyei bíróságon lehet írásban 15-napon belül.Megértették a felek az elhangzottakat-kérdezte a külsőleg szebb napokat látott bírónő?Egy hangos a győztes maga biztonságát és erejét mutató ,igen, és egy alig hallható, rezignált, szintén, igen hangzott el a sokat látott teremben.
Vincze talált egy albérletet a falú másik végén,egy kis faházat amiben csak ágy és az asztal fért meg,de már nem érdekelte.Mindennapi tag lett a kocsmában,reggeltől estig,elvonult mindenkitől és nem volt hajlandó senkivel beszélni,emlékezett.Vissza idézte Olgával az első csókot az első teljes együtt létet,voltak előtte nők az életében de olyan határtalan extázist és kielégülést senkitől sem kapott.Beleszeretett.
Beugrott az első pillanata a csecsemő Tiborral,Istenem de boldog és büszke is volt,a napi fürdetések meghittsége,később mikor már totyogott a közös játékok,mesék,és a fáradt kis ember elaludt a nagy izmos hasán.És nem az övé,vér szerint nem az övé,de az eltöltött boldog pillanatokat már betette nagy zsákjába a múlt és ezt senki,de senki nem veheti el tőle.Mennyire vékony és törékeny jégen táncol ez ember egész élete során,miért nem tudott meghalni valami balesetben és ez az egész mocsok elkerülte volna.
Soha többé nem érdeklődött a volt családjáról,azt hallotta ,hogy Tibor felépült,és alapított egy céget sok embernek adott ezzel munkát,azt is hallotta ,hogy felesége összeállt egy helybéli emberrel,többre nem volt kíváncsi.Talán ezek a gondolatok voltak az utolsó tiszta gondolatai,hetekig nem evett rendesen,csak ivott és ivott,őszre már szakálla nőtt majdnem tiszta ősz szakáll,még jobban megöregítette.Koszos,foltos vagy lukas ruhákban járt,délutánra rendszerint már részeg volt,ilyenkor magában beszélt hol a falnak hol a semminek.
Az agyvérzés is itt érte,szerencséjére vagy sem de életben maradt,idővel megtanult bottal járni a gyógyszereit nem szedte és a kocsma tartozéka lett.Ittasan ismét,hol beszélt,hol nevetett és egy szőke hajú kisfiút szidott