Sok, sok évvel ezelőtti egymás iránti szeretetünk még ma is él. Szeretem a féltestvéremet, mintha édestestvérem lenne, ő is ugyanígy szeret engem. Ez nagyon jó érzés.

Középiskolába jártam, amikor az anyámtól lopva elszívtam néha-néha egy cigarettát. Abban az időben a zöld színű Morava volt a sláger. Filterről akkor még nem hallott senki sem. Elég erős cigaretta volt, de én sem akartam lemaradni a többitől, tehát szívtam, illetve puttyogtam, mert a tüdőmbe nem szívtam be.

   Hova dugjam a cigit, hogy az anyám még véletlenül se találja meg? Gondolkodtam, törtem a fejem, amikor egy igazán jónak tűnő ötletem támadt. Odaadom az öcsémnek, tegye a nadrágja zsebébe, róla úgy sem feltételezi anyus, hogy cigarettázik, mivel még csak hét éves.                                     Ráparancsoltam, nehogy eláruljon, mert akkor többet nem vezetem magammal sehova sem, se a fürdőbe, se a moziba, se sétálni.Még volt pofám megzsarolni is szegény öcsémet. Fogadkozott az öcskös, hogy nem árul el anyusnak.

   Telt-múlt az idő, amikor a nadrág mosásba került volna, de a zsebében ott lapult a Morava. Én nem voltam odahaza. Anyus fülön fogta az öcsköst: honnan neki a cigaretta, és honnan vette rá a pénzt.

   Aranyos Tibikém nem vallott, még akkor sem, amikor az anyánk Isten igazából elfenekelte.

   Mikor hazajöttem, szomorúan mesélni kezdett az anyám.

-   Képzeld lányom, Tibi már cigarettázik. Megtaláltam nála a cigarettát, de azt sem volt hajlandó megmondani, hogy honnan vette a pénzt. Még lop is ez a gyerek, pedig nem erre nevellek benneteket.

Most mit csináljak? Gondolkodtam. Féltem is, de meg kellett mondani az igazságot.

        Szegény Tibikém! Nem mondta meg honnan a cigi, még a verés után sem?                                       - Anyus, az az én cigarettám, csak arra kértem az öcsikémet, tartsa magánál, hogy te ne tudd meg mit csinálok.

-          Miattad vertem meg olyan keményen az öcsédet? Szégyeljed magad! Ezentúl nem kell titokban szívnod a cigarettát. Mennyit szívsz el naponta?

-  Egy hónapig elég a húsz cigaretta.

-          Máskor ne hazudj nekem, mert ez is a hazugságnak egy formája volt, amit te titokban csináltál.

 Akkor is, és még ma is bánt a lelkiismeret, amiért megverettem az öcsköst, de valahol a lelkem mélyén jó érzésem is van, hiszen nem árult el. Meg akarta menteni a titkomat.