(Ladik Katalin : A parázna söprű)

Ladik Katalin költészete általában - így erotikus verseinek ez a gyűjteménye Is - paradoxonokkal jellemezhető. Ezek közül a paradoxonok közül néhányat - bár nem nevezte Őket így - Csordás Gábor is elemzett az Ikarosz a metrón című kötetről megjelent kritikájában (Életünk. 1982/9.) Nézzük most meg ezeket a paradoxonokat együtt, összegyűjtve és kiegészítve.

1. Ladik szavai, motívumai, tárgyai, sorai, versei egyszerre talált tárgyak (konkrétumok) és konceptek (abszlraktumok).

2.          Szövegei egyszerre automatikusak és csináltak. Pontosabban: a csínáltság érzetét keltik. Csordás írja hogy Ladik szövegei önmagukban ugyan automatikusak, mégis fogalmi áttételeken keresztül közelíthetők meg: létük indoklásához filozófiára (levezetésre) van szükség.

3.          Szövegei önmagukban nem érzékiek, mégis - többségükben - erotikusak. Egy szöveg érzékiségét primer szinten a színek és ritmus adják, illetve hordozzák. Az ö versei viszont se nem ritmikusak, se nem színesek. (Színkezelésnek speciális, izoláló jellegét Csordás elemzi.) Verseinek erotikája így nem adódhat magának a szövegnek a megszervezéséből-megszervezŐdéséböl. Miben áll akkor?

4.          Maguk a szavak, a motívumok, a sorok (néha még a versek is egy-egy cikluson belül) cserélhetők, helyettesíthetők, variálhatók; viszont elrendezésmódjuk la szerkezet) kötött és stabil. Ladik tevés motívumot variál (ebben a kötetében: üvegfal, csipke, nyilas: néhány gyors, hirtelen, váratlan cselekvés, mint például a síkítás. a felkattintás, a felpattanás: meglepő módon nála a tavasz is egy ilyen hirtelen-váratlan mozdulat eredménye). Ezeknek a motívumoknak viszont szinte minden lehetséges elrendezésmódját ki- és felhasználja. A szavak, a sorok, a motívumok csúsztatása variálása nemcsak az egyes verseken belül figyelhető meg. hanem a versek között is. Variációs technikájának jellege legjobban a Marshall című versben érhető tetten.

Itt is eleve kevés tárgy, illetve motívum szerepel, és kezdetben mindegyik kapcsolatba kerülhet mindegyikkel: minden és mindenki csinálhatja ugyanazt a dolgot kis változással, illetve mindennel és mindenkivel megtörténhet ugyanaz. Később a lehetőségek fokozatosan szűkülnek. A szavak első egymás mellé kerülése még esetleges, nem köti Őket belső Összefüggés, de menetközben kialakul egy olyan rendszer, amely avers lezárásának a mikéntjét már erősen behatárolja, megköti. Csak egy lehetséges zárás van: az. ami. Így visszafelől nézve avers egésze is rögzítettnek tűnik, minden a helyére kerül:

Marshall

Mintha zúgna teste.

Fiatal, hervadt nővónykosár.

Ahogy jőn-megy naphosszal és parázslik

Hangjától dorombol az este

Reggelre kemény rügybe fakadnak a fák.

Tőle jön-megy a fiatal nővónykosár. Ahogy zúg a teste

Gyönyörű hangjától dorombolnak a fák Kemény rügybe fakad az este.

Ahogy zúgnak a fák Hajlong, kosarát rakja Kemény rügyervel nekem. Dorombol, parázslik és elég velem.

Láthatjuk: Ladik itt szándékosan leszűkíti a vers terel, és az általa megszabod, kijelölt keretek között minden lehetőségei Kimerít. Hasonlóan láncszerű és variációs technikával Készült az Önéletrajz is. csaK mivel ez a vers rövidebb, a variációknak, illetve a variánsoknak nincs elég kifutási lehetőségük: épp csak felvillannak.

5. Ladikkal kapcsolatban szürrealizmust szokás emlegetni, ami részben találó, részben viszont nem teljesen pontos megnevezése annak, amit csinál. Egy igazi szürrealista vers képek váratlan és éles találkozása ahol a képek azért találkoznak, hogy elkülönüljenek. Ez a tendencia (izolált, élesen metszett képek egymás mellett) Ladiknál is megvan. Viszont nála az éles kepk(vágatokat -leginkább éppen erotikus verseiben - tinóm hullámzások, rezdülések kapcsolják mégis össze. Néhány példa erre ebben a kötetében nem szereplő verseiből: „elengedte lestél ■egyetlen sűrű hullámban.'; Megrázkódott. / Gyenge áram érintésével / melegítette tenyerében a megfagyott bogarakat.' Ezek a sorok, részletek sokkal lágyabbak, mint egy igazi szürrealista vers.

Ennek a kötetnek a verseiben pedig a sejtelmes, alig megfogható, a kapcsolatteremtési szándékra belülről rezonáló finom megérzések tompítják a képek élességét, csökkentik elszigeteltségüket. Az érzékenység. A láthatatlan szálakon át való közeledés a másikhoz, a másik közeledésének az érzékelése-akarása: kis piros vonat a szádból/jön felém fehér síneken/én lesben áHok. hogy lenyeljem/a vonatot is meg a síneket" (Kis piros vonat a szádból).

Eddig a paradoxonok. Mivel a Ladik-versek létének indoklásához valóban filozófiára van szükség (nem lehet hozzájuk közvetlenül viszonyulni), nézzünk most meg egy olyan lehetséges filozófiai keretet, amelyben a versei által prezentált paradoxonok (automatizmus - csináltság; talált tárgyak - konceptek) is értelmezhetők, és amely ugyanakkor maga is egy működő paradoxon.

A Ladik-versekben absztrakciós és konkretizációs folyamatok zajlanak. Ez úgy értendő, hogy mivel ma sem a közvetettség, sem a közvetlenség nem eleve adott természetes, kész és tiszta állapotok, így mindkettőhöz el keS jutni egy-egy mesterséges folyamattal, szemantikai művelettel: az absztrakcióval, illetve a kőnkretizáclóval. Ezeknek a műveleteknek az eredménye az absztraktum (koncept). illetva a konkrétum (talált tárgy). Igy Ladik „talált tárgyai' az absztraktum-. illetve konkrétum képzések ..eredményei": többszörös áttétellel jönnek létre, illetve értelmezhetők. Néha tehát nem érhetők el maguk közvetlen tárgyi mivoltában, ezért - bármilyen paradoxul hangzik is - konkretizálni kell őket. Innen verseinek furcsa kettőssége: automatikus mivoltuk és művi. csinált jellegük, valamint képeinek szűrrealisztikus elkülönültsége.

Ez a tendencia azonban nemcsak Ladikra jellemző. A 20. századi művészetek nagy része (nemcsak az irodalom) a névtelen, a megnevezhetetlen, a kimondhatatlan felé törekszik. Ezt azonban — megint csak paradox módon - konkretizációs folyamatokkal teszik. Mivel a dolgokat már és még nem tudjuk elemi a maguk konkrétságában, vagy eleve nem tudjuk őket megnevezni, konkrétumhoz csak mesterséges úton juthatunk el. Más avantgárdé törekvések pedig már szándékuk szerint is eleve „mindent konkretizálnak".

A mai magyar irodalomban (szemben a néhány évvel korábbi tendenciákkal) nem absztrakciós, hanem konkretizációs folyamatok zajlanak. Úgy látszik, hogy több szempontból is a konkrétum a probléma. Ez azt is implikálja hogy a dolgok eleve emelt, absztrahált szinten állnak, vagyis nem felemelni kell őket. hanem lehozni. Részben ebből az igényből következik a pátosz- és általában az érzeleméllenessóg.

A konkretizáció két szélsőséges esete, amikor nyelv és nyelven kívüli valóság (dolgok és szavak) végletesen azonosítódnak, illetve amikor végletesen elszakadnak egymástól. Ha a jel azonos denotátumával, akkor jel és jeltárgy, általánosabban: nyelv és nyelven kivüli valóság (dolgok) - különbsége megszűnik. Nincs jel és jelentés, mert a dolgok azonos jelentésévei, illetve a jelentés maga a dolog Az ilyen dolog-jelentésekhez viszont nem lehet újabb jelentést rendelni, illetve ami ugyanezt jelenti: végtelen sok különböző jelentést lehet nekik tulajdonítani. (Innen a variálhatóság.) Akár ezért akár azért, a leírottak csak önmagukat jelenthetik ós szó szerint értendők. (Nem szimbólumok vagy megfejtendő rejtvények.) Viszont ahhoz, hogy Önmagukat jelenthessék, keli ez a hosszú levezetés, magyarázat. Ez a helyzet Ladik Katalin verseivel is.

Befogadásesztétikai szempontból a mai költészet általában is egy ellentétes fogalompárral jellemezhető: vagy maga a lein dolog .bonyolult", vagy a leiráshoz/értelmezéshez szükséges fogalmi apparátus. A Ladik-versek - mint ez már kiderülhetett - önmagukban -egyszerűek" több különböző értelemben és szinten is: vannak közöttük blöffnek tűnő. teljesen esetleges szövegek (ez nem minősítés, hanem egy költői technika megnevezése) és megrendítő .első versek' is (az .első vers" Csordás Gábor kifejezés). Ám értelmezésükhöz bonyolult áttételekre van szükség: a közvetlen, naiv viszonyulást így teszik lehetetlenné.

Ha nem is filozófiai paradoxonokkal, de kettősségekkel jelemezhetŐk kifejezetten erotikus versei is: agresszívek ós odaadóak. férfiasak és nőiesek, lágyak és kemények. Van közöttük néhány játekos-kislányos darab is. például a Lovacska halála. Már idézett. Marshall című verse pedig kifejezetten kétnemű, pontosaóban olyan, mintha egyszerre irta volna női- és férfiszemmel. Férfias erotikát sejtetnek a hirtelen­váratlan mozdulatok, cselekvések, történések néhány más versében is: Kidugja ruhauftát az ablaknyíláson / Tavasz' Sikít a galagonya.' (Ladik Ferenc)

A direkt erotikus célzás (képileg: nyilasok, száj, ruhaujj, ajtó. ablak: vagy mozgások formájában: tágulásck - szűkülések) viszonylag kevés, illetve ritka. A Ladik-versek erotikája legtöbbször érzékenységükből fakad: az érzékenység hívja elő az érzékiséget. Az Ikarosz a metrón kötet egyik darabjában szó szerint is: .Különös érzékenysége kirángatta a kis halakat' Legjobb verseiben pedigfebben a kötetben: Androgjn a cseresznyéskertben, hintaszékben: Az a nyílás a ruhádon: G. kisasszony: Ül barna tuskón: Ikarosz árnyéka: Szent Teréz barna arca) egy másfajta elragadtatáshoz is eljut.

Fabó Kinga:A határon Magvető kiadó. JAK füzetek. Budapest 1987 (146-150. old.)