2011.02.28. 07:25, Közzétette: Kepes Károly
– Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltozással egy időben indult a Kráter Kiadó. Mi volt a céljuk, illetve mai szemmel mit csináltak volna másképp?
– A Kráter mint kiadó megelőzte a Harmadik Magyar Köztársaság 1989-es őszi kikiáltását. Első megjelentetett könyvünk Gulyás Pál és Kerényi Károly levelezését tartalmazza: Adj ideákat az időnek! címmel, s még ugyanebben az évben Mircea Dinescu verseskötetét is kihoztuk. Mindez szimbolikusan is értelmezhető, ahogy elnevezésünk is egyfelől a nagyszerű Pilinszky válogatott verseinek kötetét idézi, másfelől pedig a görög krater szót, azaz olyan elegyítőedényt, amelyben a szépirodalom és a történelmi ismeretterjesztés műfajait elegyítjük. Valóban, 20 éve, 1991. január 15-én határoztuk el 16 író- és művésztársammal, hogy egyesületet alapítunk. Ma 100-hoz közelít aktív tagságunk, ők adják a bázist a Kiadó és folyóiratunk, a PoLíSz munkájához. Célunk egy önálló, szabad és nemzeti műhely megteremtése volt, mely a könyvkiadás terén nem szorul a kultúrpolitikai elvárások kénye-kedvére. Sikereink és fennállásunk bizonyítják, hogy a megvalósítás sok önfeláldozással és önkizsákmányolással járó kihívásainak is meg tudtunk felelni. Akkoriban hiánypótló feladatokat kellett ellátnunk: elsőkötetesek bemutatása, kéziratban tengődő regények és tanulmánykötetetek megjelentetése, sőt képzőművészeti vallomásokat is sorozatban adtunk ki (Fekete-piros füzetek, Teleszkóp, Belső tárlat). A mai idő speciálisabb kihívásokat tartogat számunkra: most a polgári regényirodalom újrafelfedezése, szellemi értelemben vett reaktivizálása áll feladataink középpontjában, ezért indítottuk el Wass Albert, Németh László és Gyurkovics Tibor életművének megjelentetése mellett az Aranyrög Könyvtár sorozatunkat Herczeg Ferenccel, Kosáryné Réz Lolával, Markovits Rodionnal és még sok kiváló regényíróval.
– Tulajdonképpen családi vállalkozásnak tekinthetjük a kiadót?
– Inkább lehetőségről, küldetésről, szolgálatról kell beszélnünk, mint vállalkozásról. Feleségemet, gyermekeink anyját, a mai Kráter mindenes gazdasági vezetőjét, Szutor Ágnest is könyvkiadási ügyben, bolgár fordítóként ismertem meg. Közhasznú szervezetként az egyesületi alapszabályunkban meghatározott céljaink magvalósításáért dolgozunk. Munkatársainkat képességeik szerint választjuk ki: két történelem szakos, illetve nyelvszakos bölcsészünk van, nyomdamérnök műszaki vezetőnk, tapasztalt rendezvényszervezőnk, aki korrektorként tört be a csapatba. Családtagjaink közül sokan segítik munkánkat, mások, főleg a kisebbek pedig határtalan lelkesedéssel viselik el otthoni s egyben munkahelyi munkamániánkat és járják velünk a Kárpát-medence magyar közösségeit, friss ötletekkel látva el minket; a 17 éves Torda fiúnk például már az elektronikus könyvekre való kiadói átállást is szorgalmazza.
– Jobboldali, nemzeti kiadóként definiálják magukat. Az elmúlt húsz évben ez inkább előny vagy hátrány volt? (Vásárlók, kereskedelem, média tekintetében.)
– Mondjuk ki: több mint egy évtizede a megújuló nemzeti és keresztény szellemiség egyik reprezentáns lap- és könyvkiadója vagyunk, de nem az intézményesülés, hanem az ún. „civilkurázsi” értelmében. Az olvasók megszerették a kiadó könyveit. Wass Albert munkáit természetesen inkább választották, mint az irodalmi közegbe be- vagy visszavezetett kortárs költők, írók köteteit, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátorai viszont az utóbbi 8 évben rendre visszautasították támogatási kérelmeinket, noha az Ismeretterjesztő Kollégium bírálói becsülték törekvéseinket.
– Hogyan látja az elmúlt húsz évet? Milyen fehér foltokat fedett le a kiadó, ill. milyen izgalmas, érdekes területekre vezette a magyar olvasókat?
– Az utóbbi években nagy az érdeklődés az általunk Szőnyeg alá söpört történelem-ként számon tartott munkákra is (Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek – A kitelepítések tragédiája, Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza, Kovács Attila Zoltán: Erdélyi emlékírók, Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe és napokban kerül a boltokba az 1940-ben gróf Teleki Pál, illetve 2011-ben Semjén Zsolt előszavával újra kiadott Erdély nagymonográfia.) Képes mesekönyveinket nagyszerű képzőművészek illusztrálják, sorozatainknak sikere van szülők, nagyszülők, gyerekek, unokák körében. Kitartunk a számunkra kedves és többek által méltányolt prózaíróink, Elmer István, Kipke Tamás, Szappanos Gábor és Siklós László mellett is.
– Ma a Kráter meghatározó kiadó a magyar könyvkiadásban – az igazi áttörést azonban a Wass Albert-könyvek jelentették…(?)
– Wass Albert hatalmas személyisége a XX. századi magyarságnak! Költő, novella-, regény- és drámaíró és nemzetébresztő esszéista, mozgalomszervező, aki legutolsó, 1988-as lapkiadási kísérletében (Central European Forum) a Duna-menti népek egységének gondolatát is újra meghirdette. Életművének hatása olvasói szokásainkat újraélesztette és átalakította; maratoni felolvasó- és ismeretterjesztő estek mozgósították és tették újra eszményi közösséggé az olvasóközönséget; könyveinek olvasásakor generációk, családok találták meg a közös témát, regényhelyszíneit kirándulók járják, szobrai szerte a magyarság körében az írói életmű maradandósága mellett nemzeti egységünket szimbolizálják.
– Költőként is fontosnak tartja, hogy a kortárs magyar költészetet is reprezentálja a kiadó. Vannak olyan, mára jelentős életművel rendelkező írók, költők, akiket a Kráter indított?
– Igen, részrehajlóságom talán mindmáig ebben mutatkozik meg leginkább. Már a 70-es évek elején nemzedékem tagjainak esteket szerveztem a Fiatal Művészek Klubjában a Költészet másodállásban estsorozat keretein belül. Kemenczky Judit, Rácz Péter, Rakovszky Zsuzsa, Kelényi Béla mellett még Mészöly Miklós francia versfordítói estjét is mi tartottuk meg. Balaskó Jenő minden kötetének megjelentetésében fontos szerepet játszottunk. Se szeri, se száma az utánunk következő nemzedékek költői közül azoknak, akiket a PoLíSz-ban mutattunk be, többnyire először a nyilvánosság előtt. Schein Gábor, Prágai Tamás, Béki István, Novák Valentin, Balázs Tibor már egy új költői iskola indulását jelzi. Többszörösen kiadott költőnk az örökifjú Ébert István, Bágyoni Szabó István, Botár Attila és Oláh András.
– Az elmúlt években boltot nyitottak, széles és stabil vásárlóközönségük van. Nyilván elégedett az eredménnyel, de hátradőlhet-e?
– A nagyáruházak, a kereskedelem, az árrés és a saját bolt bizony két külön kérdés. A Rákóczi út 8. belső udvarán lévő helyiségeink, a Kráter Könyvesbolt és a Wass Albert Terem inkább közösségi hely, irodalmi összejövetelek és képzőművészeti kiállítások helye. Jó volna valódi kutatóközpontot létesíteni a Egyesület köré. A jövőben két nagy kutatási témában lehetünk otthon: egy Wass Albert Kutatóközpont létesítése az életmű további pontosítása és népszerűsítése szempontjából lenne fontos, egy Poétikai és Szemiotikai Műhely pedig folytathatná, amit Varga Domokos felkérésére a Lyukas óra keretein belül működtetett Csokonai Versiskolában kezdtem el, és az idei 10 PoLíSz-szám megjelentetése kiszélesítheti és stabilizálhatja alkotói műhelyünk jelenét és jövőjét, egész kiadói munkásságunk kovász-szerepének nyomatékosításával.
Kiadónk a születésnapomra jelenteti meg 7. verseskötetemet Arc és Lélekzet címmel, melynek könyvbemutatója március 4-én lesz pályatársaim és mestereim részvételével a Magyar Írószövetségben.