Ha manapság bárkitől megkérdeznénk Kárpátalján, mi foglalkoztatja leginkább a helyi közvéleményt, nyilvánvalóan a „kettős állampolgárság” lenne rá a válasz. Ami persze nem is véletlen, hiszen egy merőben új, eddig soha nem tapasztalt lehetőség nyílt meg a Kárpát-medence összes magyar kisebbsége előtt. És a szóbeszédet csak fokozza, hogy máris érvek és ellenérvek tömkelegét hallhattuk az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban. A megfelelő tájékoztatás hiányából kifolyólag már 2010. nyarától kezdve születtek a több-kevesebb valóságalappal rendelkező pletykák, ennek megszűntetése pedig, úgy tűnik, egyik illetékes szervnek sem érdeke.
A témakörben tehát teljes a fejetlenség és senki nem tud biztosat. Az újságok csak találgatnak és az eddig is nyilvánvaló tényeket szajkózzák. Az egyszerűsített honosítási eljárással foglalkozó magyar kormány által közzétett
internetes oldalon pedig a Gyakran Ismételt Kérdések menüpont alatt csupán azok a kérdések nem szerepelnek, amiket valóban gyakran ismételgetnek és tesznek fel mifelénk.
Ilyen helyzetben fölösleges is lenne találgatni, az Ungon-berken nem lát hozzá a válaszok kereséséhez. Egy biztos: a honosítás egyszerűsítése rengeteg lelki seb részleges begyógyítására ad lehetőséget. Hogy eszmei értékei mellett milyen gyakorlati előnyökkel jár, vitatott. Én optimista természetemnek köszönhetően derűlátó vagyok, és az egyszerűsített honosítási eljárástól is a legjobbakat várom.
Az Ungon-berken valójában a társadalmi visszhangokra, az emberek véleményére kíváncsi. Igen értékes, elgondolkodtató írásra találtam
Balla D. Károly blogján, olvasását ajánlom mindenkinek. A neten keresgélve ráakadtam még egy helyi vonatkozású, a témával foglalkozó írásra. A Kárpátalja Rádió honlapján
Musz Antal fejti ki aggályait, ellenérzéseit cikkében, amiket szintén érdemes megismerni.
Ezzel együtt elindul a blogon az Ungon-berken történetének első szavazása is. Az olvasók ezennel a hozzászólások nyújtotta lehetőség mellett az oldalon voksolással nyilváníthatják ki véleményüket a „kettős állampolgárságról”.