Ritka percek selyemszalagja2010.11.16. 16:50, csárádi edit
Ritka percek selyemszalagja... szivárványszínű, végtelen, a harmónia hatja át, ha rálépsz azon ritka élményben részesülsz, amiben régóta szerettél volna... ha megtalál a kedves, és szemében az öröm sugárzik, ha megtalál a zene, amit a pillanat neked választott ki, és adott pillanatban, adott helyen, adott időben hallgatod,a szíved egyszerre szakad és önt el a végtelen boldogság, könnyfakasztó, megindító, magadra találó, ha megtalál a könyv, amit neked írtak, és az író is ráhangolódott a lelkedre, mert nem véletlen, hogy megvetted, megkaptad, a könyvtárban kiválasztottad, a szerelem csókja, ami áthatja csontjaid, érzékeid, a másikban kiteljesedsz, hogy önmagadra találj, adni tudj, kapni tudj, hogy legyél, létezz, elvarázsolódj, ékszer, kövek, zene, mind-mind csak akkor talál rád, ha eljön a pillanat, a gyűrű választ téged, felhúzod, és elcsodálkozol, hogy pontosan a te ujjadra való, az ötvös is rád gondolt mikor megalkotta, bár nem volt arcod, hangod, neved, pontosan tudta, hogy megveszed, megkapod...A ritka percek is rád találnak... mutasd meg magad, a valód, a világod...a selyemszalag nem szakad, folyamatos, állandó, neked kell megtalálnod, keresned, önmagad, a helyed, a világod. Te már tudod, a kis herceg mit keresett, és mit talált, Exupéry most bölcs mosollyal szemlél, álltam Calaisban az Exupéry úton, a kétszárnyú repülő pedig szárnyát billegetve beköszönt, és én tudtam, hogy Exupéry itt van velem, a szívemben, és nincs idő, tér, hely mi elválasztana...Ekkor éreztem, hogy a ritka percek selyemszalagja mindig is itt van, volt mellettem, csak becsukom lelkem, bezárom szívem, lehangolom magam, nem érzem magam, nem tudok adni, így elfogadni sem... ott, akkor Calaisban megállt az idő, a tér és szárnyát libbentve Exupéry is hozzám simult egy pillanatra. Tényleg ritka perc, ritka pillanat volt. Csak az enyém, és most a lehangoló ködben, a párás, hideg estén a pillanatra gondolok és átmelegszik a szívem, és érzem magam.... a francia napsütést, a virágok színpompáját, az illatukat, a tenger sós morajlását, az eget, a repülőt, a nyarat... mindent.
|