2017.09.13. 17:22
Hol volt, hol nem volt, megszülettem
Hamar felnőttem, a magam ura lettem.
Hol azt gondoltam, hiszen játék csak ez
Hol nem, - s mindmáig kételkedem.
Hol volt cselekedni kedvem
Hol kedvetlen, s tétlen lettem
Hol előre megfontoltam, amit tettem
Hol csak sietve, vakon rögtönöztem
Soha semmit be nem fejeztem.
Valami űzött, hogy tovább, tovább,
Hogy jöjjön valami új, mindig más.
Hol volt akadály, s küzdeni kellet erősen
Hol göngyölödött magától minden ráérősen
Hol volt támogatóm egy legalább s örültem
Hol nem volt csak ellenségem, és sokat vesződtem
Hol sokáig kitarthattam, győzedelmesen
Hol elárultak így-úgy, s kegyetlen,
De bosszúra sohasem esküdtem.
Hol volt módom védekezve küzdeni,
Hol nem, de nem hajtottam le a fejem
Hol elfogadtam csöndben mindent,
Hol azt mondtam, na, ezt már nem!
Hol eltűrtem mindent, hogy békém legyen
Hol vég nélkül, vélt igazamért küzdöttem.
Hol megfeleltem magamnak, s tudtam ezt
Hol nem s kétségekkel küszködtem
Hol volt bennem szándék magammal szembenézni
Hol nem volt erőm, hogy ezt bátran megtegyem.
Hol azt hittem, tudok már mindent
Hol ennek ellenkezőjéről győződtem meg
Hol megtapasztalhattam az igaz szerelmet
Hol nem, s csak rút jármát viseltem
Hol azt gondoltam, van miben hinnem -
De csak a remény maradt, s szeretet bennem
Hol volt, hol nem volt, tán igaz sem volt
Nincs már mit tenni, lettem amilyen lettem
Az Óperenciás tengeren túl, vagy innen.