1.

Ki vagyok én igazából?

Egy öröklött s egy kapott név?

Vagy egy fő a hazából?

A megélt tizenhét év?

A magasságom, szélességem

Centiméterben megadva,

Melyet nagy békeségben

Egy hivatal kérésre kiadna?

Földi adataim sokasága

Nyilvántartott papiroson?

Vagy pontok halmozása,

Mely a térben fut, jár, oson?

Egyetlen organizmus?

Szerveknek összessége,

Mely bármely művész izmus

Alkotói eszessége?

Ki vagyok én? Vajon ki?

Lenge lélek és érző szív?

E sok belső bajom, ni:

Csattanó öröm? Vérző kín?

2.

Úgy hiszem, nem ezek vagyok.

Ezek csak jelek, megkülönböztetők,

Miket változtatok, elhagyok.

Vakok szemében éltetők.

3.

Fény vagyok én anyám szemében.

Igen, az engem jelent.

Fény vagyok én apám szemében.

Az kitesz múltat, jövőt, jelent.

Az biztos, az változatlan,

Tiszta, szeretet szülte,

Istentől való, átkozatlan.

Maga az ég küldte.

Véghetetlen időket hív vissza,

A múlt örökkévalóságát.

A most-nak óráit nyitja,

S a majd-nak jóságát láttatja.

4.

Fiamnak fény leszek

Majdani tekintetében.

Erőt onnan veszek,

A fiatalság hevében.

Fény leszek lányomnak

Úgyszint szeme sugarában,

Mire az évek szépséget nyomnak

Létének nyarában.

Így drága gyermekeim

Időtlen időkbe suhannak velem,

(A mostnak óráin túl) feleim,

E néhány ellen-ellenem.

5.

Íme, ez lehetek én.

S mivé leszek, szintúgy megleltem.

Ám mindenki ez a földtekén.

Lám, sokaknak megfeleltem.

Vissza a bloghoz

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.